Sztrájkba léptek hétfőn a litván pedagógusok fizetésemelést és az oktatási intézmények finanszírozásának növelését követelve.
A munkabeszüntetésben részt vevő hat pedagógus érdekképviselet egyikének vezetője, Andrius Navickas arról tájékoztatott, hogy mivel eredmény nélkül értek véget az egyeztetések a kormánnyal, nem volt ok arra, hogy véget vessenek a sztrájknak.
A szakszervezetekkel a múlt pénteken folytatott egyeztetések után a litván kormány azt ígérte a tanároknak, hogy az idén pótlólagosan ötmillió eurót költ a fizetések emelésére. Az érdekképviseletek számítása szerint azonban követeléseik kielégítésére legalább négyszer ennyi pénzt kellene költeni.
"Javasoljuk, hogy utasítsuk vissza a kormány könyöradományát, és sztrájkoljunk, ha a miniszteri kabinet nem akar vagy nem képes javítani a helyzeten a március 10-én kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakig" - mondta Navickas.
| Kapcsolódó cikkek |
A magyar szülők sztárjkolhatnak hétfőn A magyar iskolákért is tüntettek Szlovákiában Nem akar engedni a kormány a sztrájkoló szlovákiai tanároknak |
A hétfői munkabeszüntetésben a litvániai oktatási intézmények mintegy 12 százaléka vesz részt. A pedagógusok az iskolákban vannak, de nem tartanak órákat. A sztrájkjuk befejezése után más tanintézetek veszik át tőlük a "stafétabotot".
A sztrájk kezdete előtt egy héttel az ország minden szegletéből érkeztek Vilniusba tanárok, és az általuk "bőröndös menetnek" nevezett demonstrációt tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a szűkös anyagi körülmények miatt a tanárok a kivándorlást választhatják. A bőröndök jelképezték a kivándorlást, amelyre szerintük a kormány készteti intézkedéseivel a polgárokat, köztük a tanárokat is.
A TASZSZ hírügynökség szerint az uniós tagországok közül Litvániában a legalacsonyabbak a pedagógusbérek, átlagos bruttó keresetük évi 6900 euró. Ausztriában és Hollandiában a pedagógusok fizetése ennek a tízszerese, Luxemburgban pedig a hússzorosa. Egyes becslések szerint a kevéssel több mint hárommillió lakosú Litvániában a függetlenség elnyerése óta hétszázezer és egymillió között van azoknak a száma, akik külföldön keresik boldogulásukat.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
