Sztrájkba léptek hétfőn a litván pedagógusok fizetésemelést és az oktatási intézmények finanszírozásának növelését követelve.
A munkabeszüntetésben részt vevő hat pedagógus érdekképviselet egyikének vezetője, Andrius Navickas arról tájékoztatott, hogy mivel eredmény nélkül értek véget az egyeztetések a kormánnyal, nem volt ok arra, hogy véget vessenek a sztrájknak.
A szakszervezetekkel a múlt pénteken folytatott egyeztetések után a litván kormány azt ígérte a tanároknak, hogy az idén pótlólagosan ötmillió eurót költ a fizetések emelésére. Az érdekképviseletek számítása szerint azonban követeléseik kielégítésére legalább négyszer ennyi pénzt kellene költeni.
"Javasoljuk, hogy utasítsuk vissza a kormány könyöradományát, és sztrájkoljunk, ha a miniszteri kabinet nem akar vagy nem képes javítani a helyzeten a március 10-én kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakig" - mondta Navickas.
| Kapcsolódó cikkek |
A magyar szülők sztárjkolhatnak hétfőn A magyar iskolákért is tüntettek Szlovákiában Nem akar engedni a kormány a sztrájkoló szlovákiai tanároknak |
A hétfői munkabeszüntetésben a litvániai oktatási intézmények mintegy 12 százaléka vesz részt. A pedagógusok az iskolákban vannak, de nem tartanak órákat. A sztrájkjuk befejezése után más tanintézetek veszik át tőlük a "stafétabotot".
A sztrájk kezdete előtt egy héttel az ország minden szegletéből érkeztek Vilniusba tanárok, és az általuk "bőröndös menetnek" nevezett demonstrációt tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a szűkös anyagi körülmények miatt a tanárok a kivándorlást választhatják. A bőröndök jelképezték a kivándorlást, amelyre szerintük a kormány készteti intézkedéseivel a polgárokat, köztük a tanárokat is.
A TASZSZ hírügynökség szerint az uniós tagországok közül Litvániában a legalacsonyabbak a pedagógusbérek, átlagos bruttó keresetük évi 6900 euró. Ausztriában és Hollandiában a pedagógusok fizetése ennek a tízszerese, Luxemburgban pedig a hússzorosa. Egyes becslések szerint a kevéssel több mint hárommillió lakosú Litvániában a függetlenség elnyerése óta hétszázezer és egymillió között van azoknak a száma, akik külföldön keresik boldogulásukat.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
