Sztrájkba léptek hétfőn a litván pedagógusok fizetésemelést és az oktatási intézmények finanszírozásának növelését követelve.
A munkabeszüntetésben részt vevő hat pedagógus érdekképviselet egyikének vezetője, Andrius Navickas arról tájékoztatott, hogy mivel eredmény nélkül értek véget az egyeztetések a kormánnyal, nem volt ok arra, hogy véget vessenek a sztrájknak.
A szakszervezetekkel a múlt pénteken folytatott egyeztetések után a litván kormány azt ígérte a tanároknak, hogy az idén pótlólagosan ötmillió eurót költ a fizetések emelésére. Az érdekképviseletek számítása szerint azonban követeléseik kielégítésére legalább négyszer ennyi pénzt kellene költeni.
"Javasoljuk, hogy utasítsuk vissza a kormány könyöradományát, és sztrájkoljunk, ha a miniszteri kabinet nem akar vagy nem képes javítani a helyzeten a március 10-én kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakig" - mondta Navickas.
| Kapcsolódó cikkek |
A magyar szülők sztárjkolhatnak hétfőn A magyar iskolákért is tüntettek Szlovákiában Nem akar engedni a kormány a sztrájkoló szlovákiai tanároknak |
A hétfői munkabeszüntetésben a litvániai oktatási intézmények mintegy 12 százaléka vesz részt. A pedagógusok az iskolákban vannak, de nem tartanak órákat. A sztrájkjuk befejezése után más tanintézetek veszik át tőlük a "stafétabotot".
A sztrájk kezdete előtt egy héttel az ország minden szegletéből érkeztek Vilniusba tanárok, és az általuk "bőröndös menetnek" nevezett demonstrációt tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a szűkös anyagi körülmények miatt a tanárok a kivándorlást választhatják. A bőröndök jelképezték a kivándorlást, amelyre szerintük a kormány készteti intézkedéseivel a polgárokat, köztük a tanárokat is.
A TASZSZ hírügynökség szerint az uniós tagországok közül Litvániában a legalacsonyabbak a pedagógusbérek, átlagos bruttó keresetük évi 6900 euró. Ausztriában és Hollandiában a pedagógusok fizetése ennek a tízszerese, Luxemburgban pedig a hússzorosa. Egyes becslések szerint a kevéssel több mint hárommillió lakosú Litvániában a függetlenség elnyerése óta hétszázezer és egymillió között van azoknak a száma, akik külföldön keresik boldogulásukat.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
