A magyarországi iskolák többségében semmilyen prevenciós tevékenység nem folyik. A tanárok nem tudják, hogyan beszéljenek a gyerekekkel a szenvedélybetegségekről, a tankönyvekben pedig alig foglalkoznak a témával.
Mivel a kerettantervek nem teszik kötelezővé, a tankönyvekben sokszor nem, vagy nem elégséges terjedelemben esik szó a szenvedélybetegségekről – írja az Abcúg.
“Majd otthon elolvassátok, térjünk rá a következő témára” – mondta egy tanár a negyedikesek körióráján. Ha mégis foglalkozik vele egy-egy könyv, akkor sokszor a tanár nem tud mit kezdeni a témával, így nem kezelik helyén azt.
Drogprevencióval foglalkozó szakemberek szerint pedig 10 éves gyerekekkel már kéne beszélni arról, mi a részegség, az alkohol- és kábítószerfüggőség.
Ennek ellenére az alsós tananyagban mindössze egy órányi anyag szól erről, az is a környezetismeret könyvben. Mivel mára a drogprevenció és az iskolai szociális munkások gyakorlatilag teljesen kiszorultak az iskolákból, így marad az osztályfőnöki óra, ahol szóba kerülhetnek ezek a dolgok – írja a portál.
Egy szakember szerint minimum hat órát kéne beszélgetni a gyerekekkel a témáról, hogy hatása legyen, és nem külsős, a tanulók számára vadidegen szakemberek, hanem a nevelők, tanárok feladata lenne ez.
A tanárok azonban sokszor nincsenek felkészítve arra, hogyan kell a témát előhozni: “Nem emlékszem rá, hogy az egyetem alatt tanultunk volna bármit arról, hogy milyen módszertannal kell majd megismertetnünk a gyerekekkel a szenvedélybetegségek témakörét” – mondta el az Abcúgnak egy tanár.
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület felmérése szerint az iskolák többségében semmilyen prevenciós tevékenység nem folyik.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
