A magyarországi iskolák többségében semmilyen prevenciós tevékenység nem folyik. A tanárok nem tudják, hogyan beszéljenek a gyerekekkel a szenvedélybetegségekről, a tankönyvekben pedig alig foglalkoznak a témával.
Mivel a kerettantervek nem teszik kötelezővé, a tankönyvekben sokszor nem, vagy nem elégséges terjedelemben esik szó a szenvedélybetegségekről – írja az Abcúg.
“Majd otthon elolvassátok, térjünk rá a következő témára” – mondta egy tanár a negyedikesek körióráján. Ha mégis foglalkozik vele egy-egy könyv, akkor sokszor a tanár nem tud mit kezdeni a témával, így nem kezelik helyén azt.
Drogprevencióval foglalkozó szakemberek szerint pedig 10 éves gyerekekkel már kéne beszélni arról, mi a részegség, az alkohol- és kábítószerfüggőség.
Ennek ellenére az alsós tananyagban mindössze egy órányi anyag szól erről, az is a környezetismeret könyvben. Mivel mára a drogprevenció és az iskolai szociális munkások gyakorlatilag teljesen kiszorultak az iskolákból, így marad az osztályfőnöki óra, ahol szóba kerülhetnek ezek a dolgok – írja a portál.
Egy szakember szerint minimum hat órát kéne beszélgetni a gyerekekkel a témáról, hogy hatása legyen, és nem külsős, a tanulók számára vadidegen szakemberek, hanem a nevelők, tanárok feladata lenne ez.
A tanárok azonban sokszor nincsenek felkészítve arra, hogyan kell a témát előhozni: “Nem emlékszem rá, hogy az egyetem alatt tanultunk volna bármit arról, hogy milyen módszertannal kell majd megismertetnünk a gyerekekkel a szenvedélybetegségek témakörét” – mondta el az Abcúgnak egy tanár.
A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület felmérése szerint az iskolák többségében semmilyen prevenciós tevékenység nem folyik.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
