Sok tantervből teljesen kimarad, ez pedig nagyon veszélyes

A magyarországi iskolák többségében semmilyen prevenciós tevékenység nem folyik. A tanárok nem tudják, hogyan beszéljenek a gyerekekkel a szenvedélybetegségekről, a tankönyvekben pedig alig foglalkoznak a témával.

  • Eduline
AFP / Roberto Schmidt

Mivel a kerettantervek nem teszik kötelezővé, a tankönyvekben sokszor nem, vagy nem elégséges terjedelemben esik szó a szenvedélybetegségekről – írja az Abcúg.

“Majd otthon elolvassátok, térjünk rá a következő témára” – mondta egy tanár a negyedikesek körióráján. Ha mégis foglalkozik vele egy-egy könyv, akkor sokszor a tanár nem tud mit kezdeni a témával, így nem kezelik helyén azt.

Drogprevencióval foglalkozó szakemberek szerint pedig 10 éves gyerekekkel már kéne beszélni arról, mi a részegség, az alkohol- és kábítószerfüggőség.

Ennek ellenére az alsós tananyagban mindössze egy órányi anyag szól erről, az is a környezetismeret könyvben. Mivel mára a drogprevenció és az iskolai szociális munkások gyakorlatilag teljesen kiszorultak az iskolákból, így marad az osztályfőnöki óra, ahol szóba kerülhetnek ezek a dolgok – írja a portál.

Egy szakember szerint minimum hat órát kéne beszélgetni a gyerekekkel a témáról, hogy hatása legyen, és nem külsős, a tanulók számára vadidegen szakemberek, hanem a nevelők, tanárok feladata lenne ez.

A tanárok azonban sokszor nincsenek felkészítve arra, hogyan kell a témát előhozni: “Nem emlékszem rá, hogy az egyetem alatt tanultunk volna bármit arról, hogy milyen módszertannal kell majd megismertetnünk a gyerekekkel a szenvedélybetegségek témakörét” – mondta el az Abcúgnak egy tanár.

A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület felmérése szerint az iskolák többségében semmilyen prevenciós tevékenység nem folyik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.