Székely zászló miatt tört ki tankönyvbotrány Romániában

Több romániai országos sajtóorgánum is történelemhamisítással vádolta meg a sepsiszentgyörgyi T3 kiadót, amiért a 11 éve használt negyedikes magyar nyelvű történelem-tankönyvében székely zászlóval jelölte Románia helyét Európa térképén.

  • MTI
MTI / EPA / Robert Ghement

A román médiában hirtelen nagy nyilvánosságot kapott, 2005-ból származó Európa-térképen a Románia és Bulgária csatlakozása előtti Európai Unió akkori 25 tagállamának mindegyikét az ország zászlajával, Romániát pedig egy székely zászlót tartó mesefigurával jelölte a tankönyv szerzője.

A liberális Adevarul erről szóló keddi írásának címében azt emelte ki, hogy "közpénzen nyomtatott, az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvben hamisítják Románia történelmét a székely diákok számára". A jobboldali Romania Libera "Botrány: Románia székely zászló alatt jelenik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvben" címmel írt a témáról.

A kormányalakításra készülő, szociálliberális koalícióhoz közel álló Antena 3 hírtelevízió hétfőn hasonló szalagcímmel szentelt terjedelmes vitaműsort az ügynek. Mindhárom médium Viorel Dolhát, a romániai tanítók egyesületének (AGIRO) elnökét szólaltatta meg, aki a T3-nál, illetve egy másik, román nyelvű kiadónál megjelent történelemkönyvvel szemléltette, mennyire felületes az oktatási tárca a tankönyvek engedélyezésénél.

Marosvásárhelyi iskolabalhé: heteket követően beengedték az igazgatót

Dolha már egy hónapja közzétette egyesülete honlapján az oktatási tárcát támadó nyílt levelét, benne a "bűnös" térképek fotóival, de azt valamiért csak az új évben fedezte fel egyidejűleg három - különböző sajtótrösztökhöz tartozó - román sajtóorgánum. Az AGIRO elnöke azt is sérelmezi, hogy a székelyföldi kiadó történelem-tankönyvében "a román állam pénzén békediktátumként emlegetik Trianont", lapjain sehol sem mutatják be a középkori román fejedelemségek térképeit, Európa-térképén pedig nem tüntetik fel Románia nemzeti színeit és elnevezését.

"Ebből a könyvből a diákok semmit se tudnak meg arról az országról, amelyben élnek, arról a lobogóról, amely alatt szolgálnak, a többségi népességről. Súlyosan diszkriminálják őket, beilleszkedési gondjaik lesznek. Az így nevelt diákok romángyűlölő felnőttekké válhatnak, akik aztán letépik a román lobogót" - idézte az Adevarul Dolha aggályait.

A Romania Libera az oktatási minisztériumot is megkereste az ügyben, a tárca válaszát viszont "sokkolónak" nevezte. A sepsiszentgyörgyi kiadó negyedikes történelemkönyve a szaktárca szerint 2014 óta nem "hatályos", mivel időközben új tanterv lépett életbe. A bukaresti oktatási minisztérium azt is elismerte, hogy nem jelent meg helyette más, mivel a negyedikes anyanyelvű történelemkönyvekre kiírt közbeszerzésre nem érkeztek ajánlatok a kiadóktól.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.