MTI / Kelemen Zoltán Gergely
Levette napirendjéről pénteken a város közgyűlése azt az előterjesztést, amely a szegedi iskolák működtetésének állami kézbe adását hagyhatta volna jóvá - írja a szeged.hu önkormányzati portál.
Az idei törvénymódosítást követően az iskoláknak már nem csak a fenntartói, de a működtetői jogait is át kellene ruháznia az államra. A kormány, pontosabban az EMMI és a Klik elképzelése szerint így egy egyértelműbb rendszer alakulna ki, nem lennének olyan viták, hogy az államnak vagy az önkormányzatnak kell kifizetnie bizonyos állagmegóvási vagy egyéb felmerülő költségeket.
A lépés ellen tiltakozó önkormányzatok szerint így az utolsó érdemi beleszólási lehetőségük is elszáll a helyi iskolák életének befolyásolására, valamint az eddig az iskolákra fordított önkormányzati összegek is elúsznak, mintha a szomszéd autóját fényeztették volna ki önköltségen. Az önkormányzatoknak december 15-ig volt lehetőségük arra, hogy közgyűlésük átadja az iskolákat, ám ez nyolc településen nem így történt, köztük Szegeden.
A jogszabály azonban kimondja, hogy ahol nem született támogató döntés, ott is át kell adják az államnak a jogköröket december során, hogy január 1-től már a törvény szerint folytatódjon a működés- lényegében elveszi az állam, ha tetszik a helyi közösségnek, ha nem. A közgyűlés viszont a téma elvetésével azt üzente, hogy "Szeged nem adja önként az iskoláit".
A szegediek korábban is szembe mentek a kormány oktatási átalakítási terveivel, emlékezetes például a Ságvári Gimnázium esete, melyet megóvtak a helyiek a névváltoztatástól (képünkön).
Az iskolák működtetői jogköreinek átadás-átvételről szóló megállapodásokat az önkormányzatoknak és a tankerületi központoknak december 15-éig kellett megkötniük. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét - áll Klik közleményében.
