Az elmúlt években 10 milliárd forintot fordítottak csak az iskolák felújítására.
Levette napirendjéről pénteken a város közgyűlése azt az előterjesztést, amely a szegedi iskolák működtetésének állami kézbe adását hagyhatta volna jóvá - írja a szeged.hu önkormányzati portál.
Az idei törvénymódosítást követően az iskoláknak már nem csak a fenntartói, de a működtetői jogait is át kellene ruháznia az államra. A kormány, pontosabban az EMMI és a Klik elképzelése szerint így egy egyértelműbb rendszer alakulna ki, nem lennének olyan viták, hogy az államnak vagy az önkormányzatnak kell kifizetnie bizonyos állagmegóvási vagy egyéb felmerülő költségeket.
A lépés ellen tiltakozó önkormányzatok szerint így az utolsó érdemi beleszólási lehetőségük is elszáll a helyi iskolák életének befolyásolására, valamint az eddig az iskolákra fordított önkormányzati összegek is elúsznak, mintha a szomszéd autóját fényeztették volna ki önköltségen. Az önkormányzatoknak december 15-ig volt lehetőségük arra, hogy közgyűlésük átadja az iskolákat, ám ez nyolc településen nem így történt, köztük Szegeden.
A jogszabály azonban kimondja, hogy ahol nem született támogató döntés, ott is át kell adják az államnak a jogköröket december során, hogy január 1-től már a törvény szerint folytatódjon a működés- lényegében elveszi az állam, ha tetszik a helyi közösségnek, ha nem. A közgyűlés viszont a téma elvetésével azt üzente, hogy "Szeged nem adja önként az iskoláit".
A szegediek korábban is szembe mentek a kormány oktatási átalakítási terveivel, emlékezetes például a Ságvári Gimnázium esete, melyet megóvtak a helyiek a névváltoztatástól (képünkön).
Nyolc település ellent mond a Kliknek, nem adják az iskoláikat
Az iskolák működtetői jogköreinek átadás-átvételről szóló megállapodásokat az önkormányzatoknak és a tankerületi központoknak december 15-éig kellett megkötniük. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét - áll Klik közleményében.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
