Ha nem adják, elveszik.
Az iskolák működtetői jogköreinek átadás-átvételről szóló megállapodásokat az önkormányzatoknak és a tankerületi központoknak december 15-éig kellett megkötniük.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét - áll Klik közleményében. A megállapodásoknál a tankerületi központok a gyermekek, diákok "mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva, a felek közti konstruktív, a helyi érdekeket figyelembe vevő" együttműködésre törekedtek - teszik hozzá.
Összesen 483 megállapodást készítettek elő a tankerületi központok a települési önkormányzatokkal, nyolc önkormányzattal végül nem jött létre a megállapodás - írták, hozzátéve, a jogszabály értelmében ha a felek között a megjelölt határidőig nem, vagy nem teljes körűen jön létre a megállapodás, december 20-áig határozattal döntenek az oktatási intézmények átvételéről.
Több település is kifogásokat emelt a központosítás ellen. A legtöbben attól tartanak, hogy az iskolákat nem tudja úgy finanszírozni az állam, ahogy nekik sikerült.
Gerstmár Ferenc, az LMP önkormányzati szakszóvivője a nap folyamán, sajtótájékoztatón azt mondta: a helyhatóságok többsége nem saját szándékából, csupán a köznevelési törvényből fakadó kötelezettsége miatt adja át oktatási intézményeit az államnak. Hozzátette: a fideszes városvezetők nem mertek szembeszállni a kormányzati akarattal, ezért veszítik el az önkormányzatok január 1-jétől minden befolyásukat az oktatás területén.
Kesereg Budaörs az iskoláik teljes államosítása miatt
Évente több mint 300 milliót fordított a budaörsi önkormányzat a helyi iskolákra, hogy a Klik ellátási hiányosságait pótolja - összegezhető Wittingoff Tamás polgármester panaszáradata. A jövőben az államhoz kerül a működtetői jogkör is, így az önkormányzatok elvesztik afelett is az irányítást, amit saját erőből építettek a helyi gyerekeknek.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
