Sokkoló adat a vidéki középiskolásokról

Salgótarjánban a megkérdezett középiskolások 90 százaléka tervezi elhagyni a megyét.

  • Eduline
Shutterstock

A salgótarjáni 16-17 éveseket két civil szervezet, az Új Palócország Egyesület és a Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány kérdezte a terveikről.

Kiderült, hogy a válaszadó középiskolások 90 százaléka nem a városban tervezi a jövőjét. A kérdőíveket közel 600-an töltötték ki.

Eltűnnek a kivándorló diplomások

Az Állami Számvevőszék kifogásolja, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer nem tud megbízható adatokat nyújtani a kivándorolt diplomásokról. Az ÁSZ a bolgár és a román számvevőszékkel vizsgálta, hogy vajon mennyire hatékonyak a diplomások élettútját utánkövető felmérések.

A legtöbben Magyarországon maradnának ugyan, de más megyébe költöznének, de sokan vannak, akik külföldre mennének.

A város elhagyásának legfőbb oka a versenyképes fizetés hiánya, és hogy nincs elég munkalehetőség. Sokan panaszkodtak a nem megfelelő számú kulturális- és szórakozási lehetőségekre, harmadik okként pedig a rossz közbiztonságot jelölték meg a diákok.

(24)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.