Sokba kerül 2013-tól, ha valaki széttépi a matekkönyvet

Október 1-jétől állami közérdekű feladatként a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

  • MTI
Tankönyvek raktáron. Októbertől majdnem mindent a Könyvtárellátó végez

Október 1-jétől állami közérdekű feladatként a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. végzi a tankönyvellátást. Az erről szóló jogszabályt tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés.

Eszerint a tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez.

A könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanulók legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb - azaz az iskolai terjesztési - áron jussanak hozzá a tankönyvekhez. Az új szabályozás szerint a tanulók egy évben egy tankönyvet legfeljebb kétszer vásárolhatnának meg listaáron, másodszor akkor, ha a könyv elveszett vagy használhatatlanná vált. Ha a diák szándékosan tett használhatatlanná egy tankönyvet, a pótlásáért magasabb árat kell fizetnie. A tankönyveket az iskola árusítja, ezért jutalékot kap. A jutalék nagyságát a Könyvtárellátó javaslatára az illetékes miniszter állapítja meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.