Sok változás jön az oktatásban július 1-jétől

Több jogszabály is változik a köznevelésben július 1-jétől, például ekkor kerülnek a szakképző iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába.

  • MTI
Shutterstock

A szakképzés rendszerének átalakításával összefüggésben július 1-jén lépnek hatályba a Klik fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló változások. A kormány döntése alapján július 1-jétől mintegy 300, 2016. július 1-jétől pedig további 50 oktatási intézmény kerül majd az NGM fenntartásába - közölte korábban a gazdasági tárca.

Ezzel kapcsolatban - mint a köznevelési államtitkárság az MTI kérdésére közölte - egy lényeges módosítást tartalmazott a Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete, bevezette a köznevelési intézmények elnevezései közé a szakképzési centrum megnevezést. Ez a rendelkezés már 2015. június 15-én hatályba lépett.

A szakképzési centrumokre a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében van szükség. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább, de a centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés is folyhat.

Nem a szakképzés átszervezésével kapcsolatos, de július 1-jétől hatályba lépő változás: a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló Emmi-rendelet módosítása, amely a tankönyvtámogatáshoz szükséges tanulói igénylőlapot érinti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.