Sok a sajátos nevelési igényű gyerek, nekik adnának több segítséget

2016-ban már 88 300 sérült, beteg, vagy hátrányokkal élő gyerekkel startolt el a tanév. Bár az iskolai oktatás terén számos adóssága lehet feléjük a kormányzatnak, anyagiak terén több kapaszkodójuk is lehet a családoknak.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Az iskolába járó sni-s gyerekek szülei körében végeztek felmérést a közelmúltban, hogy milyen tapasztalataik vannak a magyar oktatási rendszerrel. A teljes kép akkor lesújtó volt: a számukra kötelező, beígért fejlesztő foglalkozásokat és oktatást mindössze kétharmaduk kapja meg, nincs elegendő szakember, a tanárok is tartanak az sni-s diákoktól, mert szakmailag nincsenek rájuk felkészítve, a megállapított tanulási nehézségekre nem írnak elő fejlesztést. Ha sni-s iskoláról van szó, akkor is háttérbe szorulnak a kínai-magyar barátság ápolásának következtében.

A szülők egy része bár tett megjegyzést anyagi problémákra, az is elsősorban abból fakad, hogy a megfelelő fejlesztést nyújtó iskolákhoz való közelséget nehézkes megoldani. A kormányközeli Magyar Időkben az sni-s gyerekeket nevelő családok számára nyújtható támogatásokról esett szó: havi legalább 31, legfeljebb 56 ezer forintos ápolási díj, a kedvezményes utazási lehetőség vagy az emelt összegű családi pótlék. Mindemellett igényelhető közgyógyellátás, amely 12 ezer forint is lehet havonta, valamint ingyenes bölcsődei, óvodai, illetve félárú iskolai étkezés.

Indokolt esetben a gyermek tízéves koráig gyes is jár az őt nevelő szülőnek az emelt összegű családi pótlék mellett.

Magyarországon az utóbbi években folyamatos emelkedést mutat a sajátos nevelési igényű, azaz az sni-s gyermekek száma. Míg 2012-ben mintegy 81 ezer ilyen gyermek volt, a 2016-os tanévet már 88 300-an kezdték meg.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.