2016-ban már 88 300 sérült, beteg, vagy hátrányokkal élő gyerekkel startolt el a tanév. Bár az iskolai oktatás terén számos adóssága lehet feléjük a kormányzatnak, anyagiak terén több kapaszkodójuk is lehet a családoknak.
Az iskolába járó sni-s gyerekek szülei körében végeztek felmérést a közelmúltban, hogy milyen tapasztalataik vannak a magyar oktatási rendszerrel. A teljes kép akkor lesújtó volt: a számukra kötelező, beígért fejlesztő foglalkozásokat és oktatást mindössze kétharmaduk kapja meg, nincs elegendő szakember, a tanárok is tartanak az sni-s diákoktól, mert szakmailag nincsenek rájuk felkészítve, a megállapított tanulási nehézségekre nem írnak elő fejlesztést. Ha sni-s iskoláról van szó, akkor is háttérbe szorulnak a kínai-magyar barátság ápolásának következtében.
A szülők egy része bár tett megjegyzést anyagi problémákra, az is elsősorban abból fakad, hogy a megfelelő fejlesztést nyújtó iskolákhoz való közelséget nehézkes megoldani. A kormányközeli Magyar Időkben az sni-s gyerekeket nevelő családok számára nyújtható támogatásokról esett szó: havi legalább 31, legfeljebb 56 ezer forintos ápolási díj, a kedvezményes utazási lehetőség vagy az emelt összegű családi pótlék. Mindemellett igényelhető közgyógyellátás, amely 12 ezer forint is lehet havonta, valamint ingyenes bölcsődei, óvodai, illetve félárú iskolai étkezés.
Indokolt esetben a gyermek tízéves koráig gyes is jár az őt nevelő szülőnek az emelt összegű családi pótlék mellett.
Magyarországon az utóbbi években folyamatos emelkedést mutat a sajátos nevelési igényű, azaz az sni-s gyermekek száma. Míg 2012-ben mintegy 81 ezer ilyen gyermek volt, a 2016-os tanévet már 88 300-an kezdték meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
