"Semmi szakmai indoka" nincs az iskolaigazgatók lecserélésének

Hét közoktatási szervezet közösen tiltakozik az állami fenntartásba vett közoktatási intézmények vezetői...

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hét közoktatási szervezet közösen tiltakozik az állami fenntartásba vett közoktatási intézmények vezetői megbízatásainak idő előtti visszavonása ellen; véleményük szerint annak - az átvételről szóló törvényi indokon túl - semmilyen szakmai oka nincs, és ez nemhogy emeli, hanem csökkenti a színvonalat - írták hétfői állásfoglalásukban.

Az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Közoktatási Intézményvezetők Munkáltatói Szövetsége, az ESHA Hungary, az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" Óvodapedagógusok Országos Egyesülete, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Magyar Szakképzési Társaság felidézte, hogy a 2012. január 1-jén állami fenntartásba vett 214 közoktatási intézményben a tanév közben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) megszüntette az intézményvezetők vezetői megbízását, és pályázatot írt ki azok betöltésére.

Kifejtették: a vezetői megbízások idő előtti visszavonásának az átvételről szóló törvényi indokon túl, - amelyek a kormány kétharmados parlamentje egyetlen ülésének döntése által megváltoztathatók -, semmilyen szakmai indoka nincs.

A szervezetek szerint ez az eljárás az érintett 214 intézmény életét súlyosan megzavarja, működését veszélyezteti, továbbá a 2013. január 1-jén állami fenntartásba kerülő több ezer intézmény vezetését is elbizonytalanítja. A szakképző intézményekben várható összevonások után újabb, egyes intézményekben egy éven belül háromszor is vezetőváltásra kerülhet sor. Ez az eljárás egyáltalán nem segíti a közoktatás magasabb színvonaláért meghirdetett közszolgálatot, s így mind az irányító Nefmi-nek, mind az érintett iskoláknak hátrányos.

Az oktatási szervezetek közleményükben arra is hivatkoztak, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott alapelvekkel nem egyeztethető össze az intézmények vezetőinek "ilyen eszközökkel való kezelése".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pénteken azt közölte: értetlenül áll a megyei fenntartásból kikerült közoktatási intézmények vezetőivel kapcsolatos intézkedések előtt. A PDSZ szerint az igazgatók, a beosztott pedagógusok, és nem utolsó sorban a diákok kerülnek olyan helyzetbe, amely kis odafigyeléssel elkerülhető lehetett volna. Létező, és még csak tervezett egzisztenciák sora kerül egyik pillanatról a másikra kezelhetetlen helyzetbe, a döntéshozó akaratából - írták.

Kiemelték: még van idő, ész- és okszerű - nem csak jogszerű - döntések meghozatalára, a hiba belátására, a nem egyeztetett, nem kellőképpen átgondolt intézkedés visszavonására. Ezt várjuk - zárul az állásfoglalás.

Korábban a  Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén közleményben tudatta, alátámasztottnak látja azon félelmét, hogy a közoktatási rendszer államosítása megfelelő alapot teremt a szakszervezeti érdekegyeztetés kizárásához, az intézményvezetői gárda teljes lecseréléséhez és a pedagógusok elbocsátásához.

 
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.