"Semmi szakmai indoka" nincs az iskolaigazgatók lecserélésének

Hét közoktatási szervezet közösen tiltakozik az állami fenntartásba vett közoktatási intézmények vezetői...

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hét közoktatási szervezet közösen tiltakozik az állami fenntartásba vett közoktatási intézmények vezetői megbízatásainak idő előtti visszavonása ellen; véleményük szerint annak - az átvételről szóló törvényi indokon túl - semmilyen szakmai oka nincs, és ez nemhogy emeli, hanem csökkenti a színvonalat - írták hétfői állásfoglalásukban.

Az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Közoktatási Intézményvezetők Munkáltatói Szövetsége, az ESHA Hungary, az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" Óvodapedagógusok Országos Egyesülete, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Magyar Szakképzési Társaság felidézte, hogy a 2012. január 1-jén állami fenntartásba vett 214 közoktatási intézményben a tanév közben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) megszüntette az intézményvezetők vezetői megbízását, és pályázatot írt ki azok betöltésére.

Kifejtették: a vezetői megbízások idő előtti visszavonásának az átvételről szóló törvényi indokon túl, - amelyek a kormány kétharmados parlamentje egyetlen ülésének döntése által megváltoztathatók -, semmilyen szakmai indoka nincs.

A szervezetek szerint ez az eljárás az érintett 214 intézmény életét súlyosan megzavarja, működését veszélyezteti, továbbá a 2013. január 1-jén állami fenntartásba kerülő több ezer intézmény vezetését is elbizonytalanítja. A szakképző intézményekben várható összevonások után újabb, egyes intézményekben egy éven belül háromszor is vezetőváltásra kerülhet sor. Ez az eljárás egyáltalán nem segíti a közoktatás magasabb színvonaláért meghirdetett közszolgálatot, s így mind az irányító Nefmi-nek, mind az érintett iskoláknak hátrányos.

Az oktatási szervezetek közleményükben arra is hivatkoztak, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott alapelvekkel nem egyeztethető össze az intézmények vezetőinek "ilyen eszközökkel való kezelése".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pénteken azt közölte: értetlenül áll a megyei fenntartásból kikerült közoktatási intézmények vezetőivel kapcsolatos intézkedések előtt. A PDSZ szerint az igazgatók, a beosztott pedagógusok, és nem utolsó sorban a diákok kerülnek olyan helyzetbe, amely kis odafigyeléssel elkerülhető lehetett volna. Létező, és még csak tervezett egzisztenciák sora kerül egyik pillanatról a másikra kezelhetetlen helyzetbe, a döntéshozó akaratából - írták.

Kiemelték: még van idő, ész- és okszerű - nem csak jogszerű - döntések meghozatalára, a hiba belátására, a nem egyeztetett, nem kellőképpen átgondolt intézkedés visszavonására. Ezt várjuk - zárul az állásfoglalás.

Korábban a  Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén közleményben tudatta, alátámasztottnak látja azon félelmét, hogy a közoktatási rendszer államosítása megfelelő alapot teremt a szakszervezeti érdekegyeztetés kizárásához, az intézményvezetői gárda teljes lecseréléséhez és a pedagógusok elbocsátásához.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.