A béremelések, illetve az életpályamodell bevezetésének a hatására az elmúlt években több ezerrel nőtt a pedagógusok száma - jelentette ki Rétvári Bence pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: miközben három-négy éve 10 ezren, idén 13 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre. Akkor 6500 felvételizőt, most pedig 10 ezret vettek fel. Mindennek nyomán 11,5-ről 10,3-re csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma - tette hozzá.
Mint elmondta: a pedagógusok számának növelése annál is inkább fontos, mert ma az óvónők, tanítók, tanárok 37 százaléka 50 évesnél idősebb, vagyis kell az utánpótlás.
Rétvári: az igazgatók feladata megoldani a tanárhiányt
Még mindig nagyon sok iskola van, ahol nem szaktanár tartja az órákat, hanem egy helyettesítő tanár, pedig már lassan a szeptember is véget ér. Ahogy már mi is írtunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a héten azt mondta, hogy szerinte a tanárhiány csupán helyi léptékű jelenség.Azonban Rétvári kijelentése nyomán a 24.hu utánanézett, mekkora a pedagógushiány, azaz hány helyen keresnek jelenleg, a tanév megkezdése után egy hónappal is tanárokat és tanítókat.
Az életpályamodell keretében másfél-kétszeresére emelték négy-öt év alatt a pedagógusok bérét - emlékeztetett. Négy-öt éve egy pályakezdő oktató bruttó 130 ezer forintot keresett havonta, ma ez az összeg 203 ezer forint.
Egy 20 éve dolgozó, főiskolát végzett óvónő bére ez alatt az idő alatt átlag 149 ezer forintról 301 ezer forintra emelkedett, egy szintén két évtizede oktató szaktanár pedig a korábbi 172 ezer forint helyett 334 ezer forintot kereshet - sorolta, megjegyezve: a Klebelsberg ösztöndíjprogramban eddig 1500-an vettek részt, akiknek összesen 1,6 milliárd forintot fizettek ki. Ezt a juttatást azok kapják, akik hátrányos helyzetű területen vállalnak pedagógusi állást, illetve hiányszakokat oktatnak - mondta Rétvári Bence.
Akkor a tanárhiány, hogy az iskolák már bármilyen szakos pedagógusokat keresnek
"Bármilyen szakos tanárt" keres az egyik budapesti általános iskola, de más iskolákban is keresnek pedagógusokat szakos elvárás nélkül. "Az alábbi kép önmagáért beszél" - írja Facebook-oldalán a Tanárblog szerzője, aki a következő álláshirdetést találta a Közigálláson: A 444.hu azt írja, más iskolában is keresnek "bármilyen szakos tanárokat", a dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskolába egyenesen két fő bármely szakos tanárt keresnek, és még csak német nyelvtudást sem követelnek meg a nemzetiségi iskolában.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
