Rendhagyó történelemórát tartottak a temetőben

Rendhagyó történelemóra keretében emlékeztek az 1956-os szabadságharcra középiskolás diákok a Rákoskeresztúri Újköztemetőben a Nemzeti Örökség Intézetének szervezésében csütörtökön.

  • MTI
MTI/Máthé Zoltán

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke a temető 298-as, 300-as és 301-es parcellájánál tartott kötetlen történelemórán az emlékhelyekről, a parcellák történetéről, az abban eltemetettekről és az 1956-os forradalomról beszélt a tanulóknak.

"A három parcella közül a 301-es a legismertebb, hiszen itt temették el az 1956-os forradalom után Budapesten kivégzett embereket" - fejtette ki Radnainé Fogarasi Katalin. Mint mondta, a parcella legismertebb, emblematikus sírja Nagy Imre miniszterelnök nyughelye, emellett pedig további 280 védett sír található itt.

MTI/Máthé Zoltán

A 300-as díszparcellában nyugszik mások mellett Maléter Pál, Losonczy Géza, Gimes Miklós, Szilágyi József, valamint az emigrációban elhunyt, 1990-ben újratemetett Kéthly Anna is. "A díszparcella egy mesterségesen létrehozott parcella, itt temették újra azokat a személyeket, akiknek földi maradványait 1989-ben a 301-es parcellából exhumálták" - fejtette ki az elnök.

Ennek a parcellának a legismertebb része a Jovánovics György szobrászművész által tervezett emlékmű, az úgynevezett nyitott sír. Itt egy 1956 milliméter magas fekete gránithasáb áll a gödör közepében, ahonnan egy úgynevezett bánatút vezet a Nekropolis emlékműhöz, amely egyszerre ábrázol börtönt, templomot és ravatalozót.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.