Pokorni: túl sok mindent államosítottak a közoktatásban

MTI / Földi Imre

Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Budapesten.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tanévnyitó szakmai konferenciáján tartott előadásában Pokorni Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy a 3200 iskolafenntartó önkormányzat helyébe lépett 198 tankerület mérete önmagában jó, az viszont már nem mindegy, hogy mekkora mozgásterük lesz.

Az oktatáspolitikus rámutatott: 300 ezer gyerek jár egyházi vagy alapítványi iskolákba, de ezek az iskolák még most sem tudják, hogyan finanszírozzák őket egy hónap múlva. Hozzátette: "tisztelet és becsület az átalakítás szenvedélyéért, de ártalmas az ilyen mértékű kiszámíthatatlanság", mert emiatt "sok apró bosszúság borít be bennünket".

Pokorni Zoltán véleménye szerint a mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája jelenleg a szegregáltsága, mert nem képes a leszakadó tanulókat esélyhez juttatni, az egzisztenciális-kulturális különbségeket pedig konzerválja, sőt nem egy esetben még növeli is. Ennek okai között az eddig szétaprózott iskolarendszert, a kevés közfinanszírozott tanórát és a pedagógiai kultúra merevségét említette.

Szerinte pusztán törvénnyel nem lehet rávenni a módosabb középosztályt, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa, ennek ellensúlyozására a megoldás az lenne, ha a kistelepüléseken is jó iskolák lennének.

Utalt arra is, hogy a közfinanszírozott tanórák időtartama ma Magyarországon alig több mint a fele az amerikaiénak, ezért azok a magyar szülők, akik megtehetik, saját maguk finanszírozzák a különórákat. Ennek kiküszöbölésére meglátása szerint megfontolandó lehet a 9 évfolyamos alapiskola, és az egész napos iskola törvényben rögzítése is jó dolog, de nem történt érdemi lépés a rendszer kialakításában. Ezt a struktúrát 5-8 év alatt lehet felépíteni, hogy valós eredményeket érjenek el - állapította meg.

A pedagógiai kultúra merevségére példaként hozta fel a Nemzeti alaptantervet, amely szerinte senki által nem teljesíthető elvárásokat támaszt a diákok felé, bevezettek egy új tantárgyat, és a többi tárgy tananyaga is megduzzadt.

Pokorni Zoltán közölte: a pedagógus-életpályamodell nem teljes bevezetése okot ad a jogos kritikákra, de mégis nagyon fontos, hogy a tanárok megbecsültsége ezáltal nő. Emellett fontosnak nevezte a pedagógusok munkájának minősítését is, amit viszont nem mindegy, hogy miként végeznek. A minősítési rendszer csak akkor működik, ha azt a benne szereplők elfogadják - fűzte hozzá.