Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok...
Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Budapesten.
A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tanévnyitó szakmai konferenciáján tartott előadásában Pokorni Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy a 3200 iskolafenntartó önkormányzat helyébe lépett 198 tankerület mérete önmagában jó, az viszont már nem mindegy, hogy mekkora mozgásterük lesz.
Az oktatáspolitikus rámutatott: 300 ezer gyerek jár egyházi vagy alapítványi iskolákba, de ezek az iskolák még most sem tudják, hogyan finanszírozzák őket egy hónap múlva. Hozzátette: "tisztelet és becsület az átalakítás szenvedélyéért, de ártalmas az ilyen mértékű kiszámíthatatlanság", mert emiatt "sok apró bosszúság borít be bennünket".
Pokorni Zoltán véleménye szerint a mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája jelenleg a szegregáltsága, mert nem képes a leszakadó tanulókat esélyhez juttatni, az egzisztenciális-kulturális különbségeket pedig konzerválja, sőt nem egy esetben még növeli is. Ennek okai között az eddig szétaprózott iskolarendszert, a kevés közfinanszírozott tanórát és a pedagógiai kultúra merevségét említette.
Szerinte pusztán törvénnyel nem lehet rávenni a módosabb középosztályt, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa, ennek ellensúlyozására a megoldás az lenne, ha a kistelepüléseken is jó iskolák lennének.
Utalt arra is, hogy a közfinanszírozott tanórák időtartama ma Magyarországon alig több mint a fele az amerikaiénak, ezért azok a magyar szülők, akik megtehetik, saját maguk finanszírozzák a különórákat. Ennek kiküszöbölésére meglátása szerint megfontolandó lehet a 9 évfolyamos alapiskola, és az egész napos iskola törvényben rögzítése is jó dolog, de nem történt érdemi lépés a rendszer kialakításában. Ezt a struktúrát 5-8 év alatt lehet felépíteni, hogy valós eredményeket érjenek el - állapította meg.
A pedagógiai kultúra merevségére példaként hozta fel a Nemzeti alaptantervet, amely szerinte senki által nem teljesíthető elvárásokat támaszt a diákok felé, bevezettek egy új tantárgyat, és a többi tárgy tananyaga is megduzzadt.
Pokorni Zoltán közölte: a pedagógus-életpályamodell nem teljes bevezetése okot ad a jogos kritikákra, de mégis nagyon fontos, hogy a tanárok megbecsültsége ezáltal nő. Emellett fontosnak nevezte a pedagógusok munkájának minősítését is, amit viszont nem mindegy, hogy miként végeznek. A minősítési rendszer csak akkor működik, ha azt a benne szereplők elfogadják - fűzte hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
