Pokorni: túl sok mindent államosítottak a közoktatásban

Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok...

  • MTI
MTI / Földi Imre

Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Budapesten.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tanévnyitó szakmai konferenciáján tartott előadásában Pokorni Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy a 3200 iskolafenntartó önkormányzat helyébe lépett 198 tankerület mérete önmagában jó, az viszont már nem mindegy, hogy mekkora mozgásterük lesz.

Az oktatáspolitikus rámutatott: 300 ezer gyerek jár egyházi vagy alapítványi iskolákba, de ezek az iskolák még most sem tudják, hogyan finanszírozzák őket egy hónap múlva. Hozzátette: "tisztelet és becsület az átalakítás szenvedélyéért, de ártalmas az ilyen mértékű kiszámíthatatlanság", mert emiatt "sok apró bosszúság borít be bennünket".

Pokorni Zoltán véleménye szerint a mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája jelenleg a szegregáltsága, mert nem képes a leszakadó tanulókat esélyhez juttatni, az egzisztenciális-kulturális különbségeket pedig konzerválja, sőt nem egy esetben még növeli is. Ennek okai között az eddig szétaprózott iskolarendszert, a kevés közfinanszírozott tanórát és a pedagógiai kultúra merevségét említette.

Szerinte pusztán törvénnyel nem lehet rávenni a módosabb középosztályt, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa, ennek ellensúlyozására a megoldás az lenne, ha a kistelepüléseken is jó iskolák lennének.

Utalt arra is, hogy a közfinanszírozott tanórák időtartama ma Magyarországon alig több mint a fele az amerikaiénak, ezért azok a magyar szülők, akik megtehetik, saját maguk finanszírozzák a különórákat. Ennek kiküszöbölésére meglátása szerint megfontolandó lehet a 9 évfolyamos alapiskola, és az egész napos iskola törvényben rögzítése is jó dolog, de nem történt érdemi lépés a rendszer kialakításában. Ezt a struktúrát 5-8 év alatt lehet felépíteni, hogy valós eredményeket érjenek el - állapította meg.

A pedagógiai kultúra merevségére példaként hozta fel a Nemzeti alaptantervet, amely szerinte senki által nem teljesíthető elvárásokat támaszt a diákok felé, bevezettek egy új tantárgyat, és a többi tárgy tananyaga is megduzzadt.

Pokorni Zoltán közölte: a pedagógus-életpályamodell nem teljes bevezetése okot ad a jogos kritikákra, de mégis nagyon fontos, hogy a tanárok megbecsültsége ezáltal nő. Emellett fontosnak nevezte a pedagógusok munkájának minősítését is, amit viszont nem mindegy, hogy miként végeznek. A minősítési rendszer csak akkor működik, ha azt a benne szereplők elfogadják - fűzte hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.