Pokorni Zoltán szerint a köznevelési törvény módosítása rövid időn belül kezelni fogja az első osztályosok beiskolázási problémáit, tíz településen ugyanakkor szükség lehet osztálytermek bővítésére, új osztályok felállítására.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesületnek az oktatáspolitikai aktuális kérdéseiről tartott fórumán utalt rá: idén a jelentkezések alapján mintegy tízezer gyermekkel többen kezdenék meg általános iskolai tanulmányaikat, a köznevelési törvény azonban 27-ben határozta meg a maximális osztálylétszámot. A Parlament várhatóan hamarosan dönt arról, hogy ettől a fenntartó 20 százalékban eltérhet.
Sajnálatosnak nevezte, hogy ez a korábbi jogszabályban szereplő passzus az új törvénybe nem került bele. "Az okát nem tudom, talán a szakállamtitkárság arra gondolt, hogy a 27-es létszám jó, kisebb osztályban több figyelem jut a gyerekekre, de nem vette figyelembe az egyes körzetek születési adatait" - mondta.
Pokorni Zoltán magyarázata szerint a jelentkezők számának növekedése abból is adódhat, hogy az óvodák megijedtek, lesz-e elég kapacitás a hároméves kortól kötelező óvodai ellátáshoz, ezért feltételezhető, a gyerekeket "igyekeztek az iskolák felé terelni".
Elképzelhető, nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a tankötelezettség nem azt jelenti, hogy hatéves kortól iskolába kell menni. Van lehetőség rá, hogy a szülő az óvodavezetővel, vagy a nevelési tanácsadóval együtt megvizsgálja, a gyermek érett, vagy sem, és úgy döntsön: még kilenc hónapig óvodás maradjon - mondta.
Kitért rá, tavaly Magyarországon a hetedik évét betöltött gyermekek közül 2800, a nyolcévesek közül 12 volt óvodás. Úgy vélte, fontos egy normális, rugalmas, a gyermekek érettségét szem előtt tartó rendszer fenntartása, mert a gyermekek között ebben a korban nagy különbségek lehetnek, s egy rossz döntés későbbi életükre is komoly hatással lehet.
Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője, a pécsi önkormányzat oktatási bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a baranyai megyeszékhelyen 1850 gyerek van, aki idén augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, közülük 1270 kezdi meg iskolai tanulmányait. "Az arány országosan is hasonló lehet, a gyerekek harmada még egy ideig a nevelők egyetértésével az óvodában marad" - tette hozzá.
A politikus úgy vélte: a törvény nem okozott sokkot, "minden elsősnek meglesz a széke és a padja" Az idei beiratkozás körül kialakult helyzetet "műanyag problémának" nevezte, amelyen az ellenzék rágódhat és kampánytémává teheti azt.
Pokorni Zoltán a pedagóguséletpálya-modellel kapcsolatban arról szólt, hogy az Orbán Viktor kormányfőnek és Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének nyilatkozata alapján szeptemberben életbe lép.
Hangot adott azon véleményének, hogy a modell elsősorban az idén összességében 70 milliárd, jövőre pedig 210 milliárd forintba kerülő béremelésre koncentrál, kiemelten fontos lenne ugyanakkor, ha legalább ekkora hangsúlyt kapjon a tanárok munkájának minőségi értékelése is. Hozzátette: ilyen rendszer kidolgozásához hosszabb időre lenne szükség. Példaként hozta fel Spanyolországot, ahol a minősítési rendszert tizenkét év alatt hozták létre és bevezetése után háromszor is módosították.
Hoppál Péter egyetértett az értékelés szükségességében, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a béremelésre a pedagógusoknak nagy szükségük van, tekintettel arra is, hogy 2008 óta nem volt változás a rájuk vonatkozó bértáblában.
Pokorni Zoltán a felsőoktatásról szólva azt mondta, hogy egy olyan "válságágazatról" van szó, amely közpénzből szeretne működni, holott abból egyre kevesebb van. Ráadásul a pénzért versenybe kell szállnia a nyugdíjrendszerrel, amelynek fenntartását a politika kiemelt feladatként kezeli.
Szavai szerint a kormány hibát követett el, amikor egy olyan időszakban akarta meggyőzni a fiatalokat, érdemes hitelt felvenni tanulmányaik finanszírozásához, amikor megváltozott az embereknek a hitelekhez való viszonya, s maga a kormány is intézkedéseket tett bajba jutott devizahitelesek, önkormányzatok megsegítésére.
