Pokorni a tankönyvekről: "volt már ilyen világ: a Kádár-korszak"

Pokorni Zoltán reméli, pár év múlva megmutatkozik, hogy túlzás volt egy költségvetési szervbe olvasztani minden...

  • Eduline
Pokorni: pár év múlva kiderül majd, hogy túlzás volt minden iskolát egy szervbe olvasztani
Fazekas István

Pokorni Zoltán reméli, pár év múlva megmutatkozik, hogy túlzás volt egy költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát. A kormánypárti politikus a hvg.hu-n hétfőn megjelent interjúban arról is beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg a kerettantervek, maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia és, hogy nem attól lesz jó egy tankönyv, ha csak egyféle van belőle. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a szeptember 1-én felállt a Klebelsberg-központról azt mondta: van egy vezetője, de nincsenek meg a munkatársak, az irodák, nem derült ki, kik veszik át az iskolákat az önkormányzatoktól bő három hónap múlva. 

"Már sokszor mondtam, hogy ez egy akkora szervezet lesz, amekkora talán csak a Kádár-kori néphadsereg volt, de persze nem ez a lényeg, hanem a munkakultúra" - fogalmazott, hozzátéve: az oktatás nem egy statikus dolog, "eleven organizmus", minél távolabb van a döntéshozó szervezet, minél inkább adminisztratív attitűd jellemzi, annál komolyabbak a félelmeim, hogy működőképes lesz-e így a központ. Főként ha a feladatokat még azelőtt átveszi a központ, mielőtt a rendszert megnyugtatóan beüzemelték volna - jegyezte meg, és kitért arra, hogy kettős irányítás jöhet létre az iskolában hiszen a tulajdonos önkormányzat nevezi majd ki a gazdasági igazgatót, s ez komoly konfliktusokat eredményezhet. 

Kérdés például, hogy átvesz a kormányzat januártól minden ma alkalmazásban álló pedagógust? Vagy a gyerekszámhoz igazítja a számukat? Normákat határoz meg, hogy hány gyerek után kell egy pedagógus, és ez alapján dönt? Ez nagyon bonyolult dolog lesz, év közben a rendszeren változtatni kockázatos dolog, de szinte lehetetlen is - fogalmazott. 

Hozzátette: szeptembertől lehet persze, de ő ezzel is óvatos lenne, hiszen akkor már kezdődik a kampány. A fő kérdés, mekkora mozgástér van a magyar költségvetésben - jegyezte meg.

A kerettantervek sincsenek még, hivatalosan annyit lehet tudni, hogy még csiszolgatják őket, de szeptemberben megismerhetők lesznek - mondta Pokorni Zoltán, aki szólt arról, hogy a rendelettervezet tartalmáról a sajtóból értesült. Szerinte nem megnyugtató, amit tudni lehet: egy furcsa rendszer képe bontakozik ki, ahol a tehetségesek számára lesz némi kínálat, választási lehetőség (tagozatok), de a többség számára tantervi szinten nem biztosított a mozgástér a differenciált fejlesztésre. 

Úgy tűnik, nem készült kerettanterv jól megfogható tanulói körökre: az egész napos iskolára, a Híd programokra. A szakképzés kerettantervének készítése sem zárult le, de a sajátos nevelési igényű vagy a két tanítási nyelvű iskolákba járó gyerekek kerettantervéről sem tudni semmit. Ez így a gyerekek több mint negyven százaléka - mondta. 

A szakbizottság fideszes elnöke szerint elhibázott, s a rendszer nem ismeretéről tanúskodó a ma működő tantervek kivezetésének tervezett szabályozása is. Ráadásul maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia - fűzte hozzá. 

A tankönyvpiac átalakításáról azt mondta: azt, hogy "...ezt a tankönyvet kötelezővé, kizárólagossá tegyék, már nehéz megmagyarázni. Volt már ilyen világ: a Kádár-korszak". Kifejtette: ezek nem voltak feltétlenül rossz tankönyvek, de azt kéne megérteni, hogy nem attól lesz jó egy könyv, ha csak egyféle van belőle. 

Pokorni Zoltán arról, hogy a körvonalazódó változások az oktatásban növelik vagy csökkentik a kormánypártok esélyeit 2014-ben, úgy fogalmazott: "A személyes élmény lesz a meghatározó. (...) Ilyen szempontból én, aki nem értek egyet az iránnyal, a fogamat összeszorítva azon dolgozom, hogy ez az általam nem jónak tartott rendszer működjön. Bízom abban, hogy menni fog, de az, hogy 2013 szeptemberében lehet-e érezni majd az átállás hozadékát, hordoz politikai kockázatokat. 

Reméli - folytatta -, pár év múlva az is megmutatkozik, hogy az inga túllendült, túlzás volt egy költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát, és öt-tíz éves távlatban az általa optimális rendszer alakul ki: megmaradnak nagyjából a mai tankerületek, de ezeket választott tisztviselők irányítják majd.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.