Pocsék ételek: sorra mondják vissza a szülők a menzát

Egyre több szülő mondja vissza a menzát, mert sajnálják kifizetni a havi több mint 10 ezer forintot az ehetetlen ételekért.

  • Eduline
Fazekas István

„Vitathatatlanul nagy szükség van a közétkeztetés megújítására, de eddig csak azt értük el, hogy még több gyerek éhezik, mint korábban. Én nem vagyok egy finnyás ember, de katonaként nem ettem olyan íztelen, pocsék ételeket, mint amit most kapunk az iskolában. Pedig ugyanaz a cég főz ránk, amelyik már hosszú évek óta szállítja az ebédet, és amelyikkel eddig sosem volt gond. Az elmúlt tanévekben mindig tartalmas, változatos ételt kaptunk, kimondottan elégedettek voltunk a menzával, de amióta a szakácsoknak be kell tartaniuk az új jogszabályi előírásokat, szinte teljesen eltűntek a fűszerek, és a gyerekek zöme az első kóstolás után már viszi is vissza a tálcát, sőt tömegesen mondják le a menza-előfizetésüket. Nagyon szomorú, hogy ennyi étel megy pocsékba, miközben az alapanyagok jók, a közétkeztető cég érti a dolgát, a változatosság is megvan, de az ízvilág mégis annyira rossz lett, hogy a gyerekek éhesek maradnak” – mondta a Magyar Nemzetnek Lázár Zoltán, a Szegedi Jerney János Általános Iskola igazgatója.

Még több infó

A politikusoknak sem ízlik a menzakaja, pedig miattuk van a reform

Inkább éhesek maradtak a gyerekek, amikor meglátták, mi az ebéd a menzán

Szétlopták a dolgozók az egyik iskola menzáját

Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint fokozatosan kellett volna hozzászoktatni a diákokat az új ízvilághoz. A többség azon a véleményen van, hogy csak akkor lenne sikeres a reform, ha a diákok otthon is ilyen ételeket kapnának.

Akad olyan intézmény is, ahol viszont szívesen vették a változtatást. Egy harmadik kerületi általános iskolában sokkal változatosabb lett a menü, mint a korábbi tanévekben volt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tanítónő szerint kifejezetten gyakran kapnak zöldséget és gyümölcsöt a diákok, a közétkeztető pedig külön figyel a tejcukor-, vagy gluténérzékeny gyerekek speciális igényeire is.

Tóth Gábor, élelmiszer-ipari mérnök és táplálkozáskutató a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az ételekből az érelmeszesedés megakadályozása miatt vonják ki a sót, azt hiszik, ettől egészségesebbek lesznek, de ez nem a legjobb megoldás, hiszen ezzel az emberek jódhiánya is erősödni fog, ezzel pedig teret adunk a különböző pajzsmirigyproblémáknak is. Ha a gyermek nem kap elég halat, diót, vagy algát – amire nálunk ugyebár elég nagy az esély –, akkor idővel jódhiányos lesz, aminek hosszú távon következménye lehet a golyva, struma, és a pajzsmirigy-alulműködés, sőt az intelligencia is csökkenni fog, hiszen a jód a szellemi fejlődéshez is szükséges.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.