Egyre több szülő mondja vissza a menzát, mert sajnálják kifizetni a havi több mint 10 ezer forintot az ehetetlen ételekért.
„Vitathatatlanul nagy szükség van a közétkeztetés megújítására, de eddig csak azt értük el, hogy még több gyerek éhezik, mint korábban. Én nem vagyok egy finnyás ember, de katonaként nem ettem olyan íztelen, pocsék ételeket, mint amit most kapunk az iskolában. Pedig ugyanaz a cég főz ránk, amelyik már hosszú évek óta szállítja az ebédet, és amelyikkel eddig sosem volt gond. Az elmúlt tanévekben mindig tartalmas, változatos ételt kaptunk, kimondottan elégedettek voltunk a menzával, de amióta a szakácsoknak be kell tartaniuk az új jogszabályi előírásokat, szinte teljesen eltűntek a fűszerek, és a gyerekek zöme az első kóstolás után már viszi is vissza a tálcát, sőt tömegesen mondják le a menza-előfizetésüket. Nagyon szomorú, hogy ennyi étel megy pocsékba, miközben az alapanyagok jók, a közétkeztető cég érti a dolgát, a változatosság is megvan, de az ízvilág mégis annyira rossz lett, hogy a gyerekek éhesek maradnak” – mondta a Magyar Nemzetnek Lázár Zoltán, a Szegedi Jerney János Általános Iskola igazgatója.
| Még több infó |
A politikusoknak sem ízlik a menzakaja, pedig miattuk van a reform Inkább éhesek maradtak a gyerekek, amikor meglátták, mi az ebéd a menzán |
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint fokozatosan kellett volna hozzászoktatni a diákokat az új ízvilághoz. A többség azon a véleményen van, hogy csak akkor lenne sikeres a reform, ha a diákok otthon is ilyen ételeket kapnának.
Akad olyan intézmény is, ahol viszont szívesen vették a változtatást. Egy harmadik kerületi általános iskolában sokkal változatosabb lett a menü, mint a korábbi tanévekben volt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tanítónő szerint kifejezetten gyakran kapnak zöldséget és gyümölcsöt a diákok, a közétkeztető pedig külön figyel a tejcukor-, vagy gluténérzékeny gyerekek speciális igényeire is.
Tóth Gábor, élelmiszer-ipari mérnök és táplálkozáskutató a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az ételekből az érelmeszesedés megakadályozása miatt vonják ki a sót, azt hiszik, ettől egészségesebbek lesznek, de ez nem a legjobb megoldás, hiszen ezzel az emberek jódhiánya is erősödni fog, ezzel pedig teret adunk a különböző pajzsmirigyproblémáknak is. Ha a gyermek nem kap elég halat, diót, vagy algát – amire nálunk ugyebár elég nagy az esély –, akkor idővel jódhiányos lesz, aminek hosszú távon következménye lehet a golyva, struma, és a pajzsmirigy-alulműködés, sőt az intelligencia is csökkenni fog, hiszen a jód a szellemi fejlődéshez is szükséges.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
