A világ legrégebbi trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a püthagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja.
Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.
"A Plimpton 322 több mint hetven éven át hatalmas rejtélyt jelentett a matematikusok számára, amióta felismerték, hogy a püthagoraszi számhármasokat rejti" - mondat Daniel Mansfield, a New South Wales-i Egyetem kutatója. A nagy rejtély egészen eddig az volt, hogy vajon mire használták.
A Plimpton 322 táblán négy oszlopban és 15 sorban számok vannak az akkoriban jellemző ékírással írva, hatvanas számrendszerben. "Kutatásainkból kiderült, hogy a Plimpton 322 derékszögű háromszögek formáit írja a trigonometria egy újszerű, arányokon és nem szögeken és kerületen alapuló módszerét használva. Lenyűgöző matematikai munka, amely a vitathatatlan zseni tanúbizonysága" - fogalmaztak a szakértők.
Eredményeiket a Historia Mathematica című tudományos lapban mutatták be. Eddig az időszámítás előtti második században élt Hipparkhosz görög csillagászt tartották a kutatók a trigonometria atyjának. A Plimpton 322 nevet viselő agyagtábla azonban, amely ma a New York-i Columbia Egyetem könyvtárában található, több mint ezer évvel régebbi.
Az agyagtáblát több mint száz éve fedezte fel a mai Dél-Irak területén a legendás régész, Edgar Banks, akiről Indiana Jones alakját is mintázták. Az úgynevezett püthagoraszi számhármasok speciális sémájával évtizedek óta fejtörést okoz a matematikusoknak.
Milyen gyorsan tudtok számolni? Kétperces, ingyenes teszt
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Mennyire számoltok gyorsan fejben? Még megy a szorzótábla? Estére egy olyan játékot ajánlunk nektek, amivel azt tesztelhetitek, mennyire gyorsan számoltok fejben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
