Pénteken kezdődik a középiskolai írásbeli felvételi

Pénteken kezdődnek a középiskolák központi írásbeli felvételi vizsgái: 9.

  • MTI
Túry Gergely

Pénteken kezdődnek a középiskolák központi írásbeli felvételi vizsgái: 9. évfolyamra 59 300-an, a hat évfolyamos gimnáziumokba csaknem 6000-en, a nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig mintegy 4600-an jelentkeztek.

A 9. évfolyamra írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények száma 475 (az intézmények 45,8 százaléka), a 6 évfolyamos gimnáziumoké 66 (az ilyen tanulmányi területet is meghirdető gimnáziumok 47,5 százaléka), a nyolc évfolyamos gimnáziumok száma 56 (az ilyen tanulmányi területet is meghirdető gimnáziumok 62,2 százaléka).

A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat a nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők számára január 18-án, a 9. évfolyamra és a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János tehetséggondozó programjába jelentkezők számára január 19-én, a pótírásbeli vizsgát a nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra, valamint a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János tehetséggondozó programjába jelentkezők számára január 24-én kell megszervezni - olvasható a közleményben.

Pótírásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát.

A nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és a matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni. A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azoknak, akik a nyolc évfolyamos gimnáziumba, a hat évfolyamos gimnáziumba és a középiskola 9. évfolyamára jelentkeznek.

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik. A magyar nyelvből és matematikából készített központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolai eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segítik a felkészülést. Az írásbeli vizsga feladatlaponként 45 perces, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani. 

Felhívták a figyelmet arra is: a tanulók a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt - diákigazolványt vagy személyi igazolványt - vigyenek magukkal. Az írásbeli vizsgán a dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni. A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható. A matematika feladatlapok kitöltéséhez rajzeszközökön (vonalzó, körző, szögmérő) kívül más segédeszköz (pl. zsebszámológép) nem használható.

Az intézmények a központi írásbeli vizsgán kívül más írásbeli vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhetnek meg. A központi írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az igazgató által meghatározott helyen és időben, az iskola képviselőjének jelenlétében megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton pl. digitális fényképezőgéppel másolatot készíthet, és - kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén - az értékelésre észrevételt tehet. Az írásbeli vizs

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.