Pénteken kezdődnek a középiskolák központi írásbeli felvételi vizsgái: 9.
Pénteken kezdődnek a középiskolák központi írásbeli felvételi vizsgái: 9. évfolyamra 59 300-an, a hat évfolyamos gimnáziumokba csaknem 6000-en, a nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig mintegy 4600-an jelentkeztek.
A 9. évfolyamra írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények száma 475 (az intézmények 45,8 százaléka), a 6 évfolyamos gimnáziumoké 66 (az ilyen tanulmányi területet is meghirdető gimnáziumok 47,5 százaléka), a nyolc évfolyamos gimnáziumok száma 56 (az ilyen tanulmányi területet is meghirdető gimnáziumok 62,2 százaléka).
A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat a nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők számára január 18-án, a 9. évfolyamra és a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János tehetséggondozó programjába jelentkezők számára január 19-én, a pótírásbeli vizsgát a nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra, valamint a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János tehetséggondozó programjába jelentkezők számára január 24-én kell megszervezni - olvasható a közleményben.
Pótírásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát.
A nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és a matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni. A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azoknak, akik a nyolc évfolyamos gimnáziumba, a hat évfolyamos gimnáziumba és a középiskola 9. évfolyamára jelentkeznek.
A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik. A magyar nyelvből és matematikából készített központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolai eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segítik a felkészülést. Az írásbeli vizsga feladatlaponként 45 perces, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani.
Felhívták a figyelmet arra is: a tanulók a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt - diákigazolványt vagy személyi igazolványt - vigyenek magukkal. Az írásbeli vizsgán a dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni. A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható. A matematika feladatlapok kitöltéséhez rajzeszközökön (vonalzó, körző, szögmérő) kívül más segédeszköz (pl. zsebszámológép) nem használható.
Az intézmények a központi írásbeli vizsgán kívül más írásbeli vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhetnek meg. A központi írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az igazgató által meghatározott helyen és időben, az iskola képviselőjének jelenlétében megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton pl. digitális fényképezőgéppel másolatot készíthet, és - kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén - az értékelésre észrevételt tehet. Az írásbeli vizs
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
