Pedagógussztrájk: még mindig nem lehet tudni, mikor kezdődik

A Fővárosi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)...

  • MTI
Stiller Ákos

A Fővárosi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatások ügyében beadott kérelmét.

A törvényszék sajtó és nemzetközi kapcsolatok osztálya szerdán az MTI kérdésére azt közölte, hogy a PDSZ kérelmének - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ellen még elégséges szolgáltatás megállapítására indult nemperes eljárásban - olyan alapvető hiányosságai vannak, amelyek az érdemi döntés meghozatalát nem tették lehetővé, ezért a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította, azaz az elégséges szolgáltatásról nem döntött.

Mint írták, a kérelmező nem jelölte meg a sztrájk konkrét időpontját, célját, helyszínét, illetve nem csatolt olyan sztrájkfelhívást sem, amelyből mindez megállapítható lett volna. Egy esetleges, jövőbeni sztrájk vonatkozásában azonban munkaügyi vita nem kezdeményezhető - közölték, jelezve, hogy a végzés nem jogerős.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke március 13-án jelentett be, hogy a szakszervezet felfüggeszti a korábban jelzett gördülő sztrájk március 18-i kezdését. 

"A PDSZ nem mehet bele olyan sztrájkba, amelynek a feltételei nem tisztázottak 100 százalékig" - mondta hozzátéve: munkaügyi bírósághoz fordult a szakszervezet, hogy mondja ki, a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetők az elégséges szolgáltatás biztosítására.

Ha ezt nem mondja ki a bíróság, akkor fogadja el elégséges szolgáltatásnak: tankerületenként legalább egy intézményt jelöljenek ki arra, hogy gondoskodjon a gyerekekről - ismertette a PDSZ álláspontját az elnök.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.