Szakad a legnagyobb tanári szakszervezet, "nagyon súlyos mondatok" is elhangoztak

Csatlakoznak a kormány által 2016 elején létrehozott köznevelési kerekasztalhoz - ezt a hírt hozták nyilvánosságra kedden a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Facebook-oldalán. Az elnök szerint az irányváltást a szakszervezet nem élné túl.

  • Eduline

Ahogy arról a Magyar Nemzet híre alapján korábban mi is beszámoltunk, a PSZ az elmúlt években következetesen azt képviselte, hogy megfelelő jogi szabályozás hiányában nem kíván csatlakozni a kormány által 2016 elején életre hívott Köznevelési Kerekasztalhoz, amelyet a látszat kedvéért fenntartott egyeztető fórumnak tart. Ám a szakszervezet egy része változtatni kíván a döntésen, erről végül decemberben határozatot is hozott az érdekképviselet országos vezetősége.

Utóbbi úgy került nyilvánosságra, hogy az új irányvonalra vágyók – előzetes megbeszélés nélkül – ezt közzé is tették kedden a PSZ közösségi oldalán. Ez azért fordulhatott elő, mert a PSZ közösségi oldalán történő kommunikációra például magának az elnöknek nincs ráhatása, egy külsős cég felel érte - írja a lap.

Galló Istvánné elnök - aki már korábban bejelentette, hogy mandátuma lejárta után nem indul újra az elnöki székért - korábban még nem volt példa, de most az vált meghatározó szemponttá a szakszervezeten belül, hogy egyes megyei vezetők melyik politikai pártot preferálják. Így elmondása alapján még az a „sajnálatos és nagyon súlyos mondat” is elhangzott egy megyei vezető szájából, hogy a közvélemény-kutatások alapján várható, hogy a Fidesz nyer, „és ha mi most bemegyünk a kerekasztalba, akkor a Fidesz ezt azért meg fogja hálálni”. 

Kettészakadhat a Pedagógusok Szakszervezete?

Gyakorlatilag kettészakadt a legnagyobb pedagógus-szakszervezet - írja a Magyar Nemzet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy megfelelő jogi szabályozás híján nem kíván csatlakozni a kormány egyeztető fórumához, hanem külön sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat. A lap azonban most úgy értesült, hogy a szakszervezet másik része új irányt képviselne, meg is kezdték a tárgyalásokat a kormánnyal abból a célból, hogy csatlakozhassanak.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.