Visszavágtak a kormánynak a tanárok: ilyen "egyeztetéseken" nem akarnak részt venni

Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkában hét pedagógusszakszervezet - az erről szóló megállapodást csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón írták alá a tömörülések képviselői.

  • MTI
Juhász István

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felidézte: júliusban döntött a kormány, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki. A szakszervezetek csütörtökig delegálhattak volna három tagot, de erre nem minden képviselet kapott felkérést. Ezután közösen úgy döntöttek, nem vesznek részt a kerekasztal munkájában - jelezte az érdekvédő, hozzáfűzve: a szakszervezetek ugyanakkor nem mondanak le javaslattevő, konzultációs szerepükről, és a kormánnyal való tárgyalásról sem. 

Az egyeztetés feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, összetételét, hatáskörét nem törvény határozza meg - mondta. Kifogásolta, hogy nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy a kerekasztal véleményét, javaslatait figyelembe kell venni. Jelezte: közösen kezdeményezik, hogy a szakszervezetek részvételével országos egyeztető fórum jöjjön létre, és azt haladéktalanul hívják össze. Az a cél, hogy a közoktatás területén ne születhessen úgy törvény, kormányrendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek - rögzítette Galló Istvánné. 

Ismét akcióba lendül a Pedagógusok Szakszervezete

Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint bár folyamatosan ezt hallani, valójában nem lehet sikerről beszélni a most záruló tanévvel kapcsolatban. Galló Istvánné szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, plakátkampánnyal szeretnék bebizonyítani a kormányzati állítások ellenkezőjét, az üzeneteket a honlapjukon és a Facebookon lehet megtekinteni.

Bardócz-Tódor András, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének társelnöke rámutatott: az egységes fellépés a fontos, mert kormányokon átívelő oktatáspolitika csak így teremthető meg. Az oktatásban érintett szervezetek döntési jogokkal rendelkező fórumát kell létrehozni, ezért csatlakoztak a fellépéshez - mondta. 

Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke fontosnak nevezte, hogy az oktatás különböző szintjein feladatot ellátó szakszervezetek tudjanak majd együttműködni.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kiemelte az egymás iránti szolidaritást. A megosztás különböző formáit nem támogatják - fűzte hozzá.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Korábban a köznevelési kerekasztalnak sem volt hatásköre, s ez az új felkérés sem szól másról - jegyezte meg. Dorogi Ákos, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete képviseletében a közös fellépést emelte ki. A kormánnyal más formában készek a tárgyalásra, konzultációra, de ebben a kerekasztalban nem kívánnak részt venni. Vígh László, az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: az összefogást a közös cél határozza meg. A formális egyeztetésekben való részvételnek nincs értelme - rögzítette. Hozzátette: területükön nem kaptak meghívót, és sajnos a felügyeletüket ellátó szaktárca és agrárkamara sem hívta őket sehová, semmilyen egyeztetésre.

Arról, hogy a nagykőrösi református templomban lesz csütörtökön a nemzeti tanévnyitó, kérdésre Mendrey László azt mondta: üzenetértéke van a helyszínnek. Magyarországon az állam az egyik legnagyobb iskolafenntartó, és az alaptörvény kimondja az egyház és állam szétválasztását. Nem az egyházi intézménnyel van gond, hanem azzal, hogy a kormány számára úgy tűnik, még mindig fontosabb, hogy az egyházi intézmények lemaradását kompenzálják - mondta. Bardócz-Tódor András szerint a helyszínválasztás nem szerencsés, ez egy társadalmat megosztó kérdés, s eltereli a közvélemény figyelmét a fontosabb témákról.

Galló Istvánné a szeptemberi béremelésről azt mondta: azt kérik, hogy ne legyen differenciálás. Mendrey László hozzátette: ez ügyben az iskolaigazgatókhoz levélben is fordultak. Majd megjegyezte, hogy tanévkezdés előtt egyre égetőbb a pedagógushiány, s ebben lépni kell. Január 1-jétől a pedagógusbérek vetítési alapját ismét a minimálbérhez kell kötni, s további alapbéremelés is szükséges - jelentette ki. Tóth József a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását tiltó szabályozás feloldását sürgette. Ezt a sztrájkbizottság is követelte.

Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot

Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.