"Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés" - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
"Számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5-3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak. Emiatt fontosnak tartanám, hogy legyen felvételi a gimnáziumban. Mert ha valaki valamire nem képes, nem szabad odaengedni. Nézze meg, micsoda károkat okozott a felsőoktatásban, hogy az előző rezsim nyelvtudás nélkül engedte a gyerekeket a felsőoktatásba. Emiatt a hallgatók egyharmadának nem tudták kiadni a diplomáját" - mondta Parragh László a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy jobb lett-e az oktatás a szakképzés átalakítása miatt, úgy válaszolt, "ebben óriási vitáink vannak még a kormányzattal is, de az új rendszert majd öt év múlva lehet értékelni".
"Addig is a nagy átalakítást finomhangolásnak kell követnie. Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, de kétségtelenül rávilágítunk a problémákra. Terveink között szerepel az is, hogy lebontsuk a határt a felsőoktatás és a szakképzés között. Tehát ha valaki a szakmáját jól tudja a természettudományos területeken, akkor könnyebben jusson be mérnökképzésre a felsőoktatásba, mint az, aki gimnáziumból jön. Vagyis kapjon pluszpontokat a felvételin a szakgimnáziumi diák" - tette hozzá.
Az iparkamara elnöke csak más gyerekét küldené szakképzőbe?
Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában kapta meg a kérdést, hogy a gyerekeit szakiskolába, vagy gimnáziumba íratja majd. "Nem akarok álságos lenni, nyilván a lehetőségei adottak. Nálunk a családban van egy szabály, egy órán át nem beszélünk magyarul. Ha nem angolul válaszol, nem értem meg őt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
