"Számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5-3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak. Emiatt fontosnak tartanám, hogy legyen felvételi a gimnáziumban. Mert ha valaki valamire nem képes, nem szabad odaengedni. Nézze meg, micsoda károkat okozott a felsőoktatásban, hogy az előző rezsim nyelvtudás nélkül engedte a gyerekeket a felsőoktatásba. Emiatt a hallgatók egyharmadának nem tudták kiadni a diplomáját" - mondta Parragh László a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy jobb lett-e az oktatás a szakképzés átalakítása miatt, úgy válaszolt, "ebben óriási vitáink vannak még a kormányzattal is, de az új rendszert majd öt év múlva lehet értékelni".
"Addig is a nagy átalakítást finomhangolásnak kell követnie. Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, de kétségtelenül rávilágítunk a problémákra. Terveink között szerepel az is, hogy lebontsuk a határt a felsőoktatás és a szakképzés között. Tehát ha valaki a szakmáját jól tudja a természettudományos területeken, akkor könnyebben jusson be mérnökképzésre a felsőoktatásba, mint az, aki gimnáziumból jön. Vagyis kapjon pluszpontokat a felvételin a szakgimnáziumi diák" - tette hozzá.
Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában kapta meg a kérdést, hogy a gyerekeit szakiskolába, vagy gimnáziumba íratja majd. "Nem akarok álságos lenni, nyilván a lehetőségei adottak. Nálunk a családban van egy szabály, egy órán át nem beszélünk magyarul. Ha nem angolul válaszol, nem értem meg őt.
