Kiverte a biztosítékot a gimnáziumbezárásról szóló nyilatkozat: "mélyen felháborít minket"

Elhibázottnak és felháborítónak tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének múlt heti megjegyzését több szakmai szervezet. Parragh László azt mondta, óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.

  • Eduline
MTI/Ujvári Sándor

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Parragh László egy múlt heti debreceni rendezvényen azt mondta, az elmúlt öt évben 100 ezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből, és óriási hibának nevezte, hogy "polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat". Szerinte van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5 tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt.

Hozzátette: ez "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Hír TV-nek azt mondta, több szempontból is problémás, amit a kamarai elnök mond. „Parragh úrnak, aki rendszeresen megszólal oktatási ügyben, illene tudnia, hogy 2013, azaz négy éve az önkormányzatok nem tudnak bezárni gimnáziumokat, mert megszüntették az iskolafenntartó státuszukat. Tehát ez egy alapvetően elhibázott nyilatkozat” – világított rá Mendrey László.

A Tanítanék Mozgalom képviselője szerint a magyar oktatáspolitika visszafelé halad az időben. „Mélyen felháborít minket, hogy egy olyan szakképzési rendszerbe akarják beterelni a középiskolás korosztályt, melyet szintén egyébként a Parragh László-féle iparkamara nyomására úgy alakítottak át, hogy az súlyosan sérti a benne tanuló diákok esélyegyenlőségét. Hiszen a közismereti tárgyak csökkentésével, a szakmai érettségi kötelezővé tételével eleve megnehezítették a szakképzésben tanulóknak a továbbtanulását. Úgy látjuk, hogy az a tendencia látszik az oktatásban, hogy minél kevesebben menjenek egyetemre, sőt minél kevesebben érettségizzenek le” – fejtette ki Sulyok Blanka.

Hatalmas változás jöhet: szakmunkások is bekerülhetnek majd az egyetemre Parragh szerint

Át kell alakítani az oktatást a technikus képzés erősítéséhez - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden az M1-en. Elmondta, a vállalatok olyan mérnököket, technikusokat keresnek, akik termelni, gyártani tudnak, a magyar oktatást pedig ehhez kell igazítani.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.