Parragh László helyeselné, ha államosítanák az alapítványi kézben működő szakiskolákat, mert szerinte a szakképzés egyik legnagyobb problémája, hogy nincs minden állami kézben.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy szerinte a fő probléma a hazai oktatásban a többletkapacitás, mivel több hely van az iskolákban, mint ahány diák, és ezért nagy a versengés az intézmények között.
Itt jegyzi meg, hogy probléma, hogy az iskolarendszer jelentős része nincs állami kézben. Szerinte a helyzeten az javítana, ha az alapítványi iskolák eltűnnének a rendszerből.
Parragh a felsőoktatásról is mondott már olyanokat, amik komoly botrányt okoztak. Ebből a cikkünkből megtudhatjátok, mit tart tücsökszaknak.
Parragh arra kérdésre, miért kell felszámolni egy teljes rendszert, ha vannak is anomáliák, a következő választ adja: „A magyar alapítványi iskolák egy részét nem tudom értelmezni. Bár önfenntartónak kéne lenniük, mégis állami pénzből élnek. Ma az alapítványi modell jellemzően üzleti modell, de ennek a kárvallottja az állam és az adófizetők. Ugyanis ha ezek az intézmények tudnának a piachoz igazodni, nem kellene nekik az állami támogatás. Ha olyan biztosak lennének benne, hogy találnak maguknak elég diákot, nem kérnének keretszámot. Nekem a legkisebb gondom sem lenne velük, ha az erőforrásokat maguk teremtenék elő. Egyébként a kritikusaink egy része azt mondja, hogy rossz irány az államosítás, mások meg azt, hogy miért nincs minden állami kézben”.
Mivel Parraghnak egyesek szerint komoly befolyása van a hazai oktatáspolitikára – ez az MNO-interjú elején is szóba kerül -, szavai megerősítik az NGM azon állítólagos tervét, mely szerint az alapítványi szakiskolákat vagyonukkal együtt államosítanák.
A terv következményeként egyes vélemények szerint a magániskolákat működtető alapítványoknak ingyenes használatba kellene adniuk ingatlanjaikat és taneszközeiket (számítógépparktól kezdve a tábláig) a szakképzési centrumok számára. Egyes érintettek szerint már évek óta ez lehet a kormány célja.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
