Parragh László helyeselné, ha államosítanák az alapítványi kézben működő szakiskolákat, mert szerinte a szakképzés egyik legnagyobb problémája, hogy nincs minden állami kézben.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy szerinte a fő probléma a hazai oktatásban a többletkapacitás, mivel több hely van az iskolákban, mint ahány diák, és ezért nagy a versengés az intézmények között.
Itt jegyzi meg, hogy probléma, hogy az iskolarendszer jelentős része nincs állami kézben. Szerinte a helyzeten az javítana, ha az alapítványi iskolák eltűnnének a rendszerből.
Parragh a felsőoktatásról is mondott már olyanokat, amik komoly botrányt okoztak. Ebből a cikkünkből megtudhatjátok, mit tart tücsökszaknak.
Parragh arra kérdésre, miért kell felszámolni egy teljes rendszert, ha vannak is anomáliák, a következő választ adja: „A magyar alapítványi iskolák egy részét nem tudom értelmezni. Bár önfenntartónak kéne lenniük, mégis állami pénzből élnek. Ma az alapítványi modell jellemzően üzleti modell, de ennek a kárvallottja az állam és az adófizetők. Ugyanis ha ezek az intézmények tudnának a piachoz igazodni, nem kellene nekik az állami támogatás. Ha olyan biztosak lennének benne, hogy találnak maguknak elég diákot, nem kérnének keretszámot. Nekem a legkisebb gondom sem lenne velük, ha az erőforrásokat maguk teremtenék elő. Egyébként a kritikusaink egy része azt mondja, hogy rossz irány az államosítás, mások meg azt, hogy miért nincs minden állami kézben”.
Mivel Parraghnak egyesek szerint komoly befolyása van a hazai oktatáspolitikára – ez az MNO-interjú elején is szóba kerül -, szavai megerősítik az NGM azon állítólagos tervét, mely szerint az alapítványi szakiskolákat vagyonukkal együtt államosítanák.
A terv következményeként egyes vélemények szerint a magániskolákat működtető alapítványoknak ingyenes használatba kellene adniuk ingatlanjaikat és taneszközeiket (számítógépparktól kezdve a tábláig) a szakképzési centrumok számára. Egyes érintettek szerint már évek óta ez lehet a kormány célja.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
