Parlamenti vitanap összehívását és eseti parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MSZP a köznevelési...
Parlamenti vitanap összehívását és eseti parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MSZP a köznevelési rendszer átalakítása miatt - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök az MSZP szerdai elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatóján.
A pártelnök szerint a közoktatásban jelenleg olyan nagy a bizonytalanság, hogy ellehetetleníti az intézmények zökkenőmentes működését, mivel hiányoznak a világos végrehajtási utasítások, valamint a szükséges kormányzati és parlamenti döntések.
Mesterházy Attila hozzátette: a vizsgálóbizottság az MSZP elképzelései szerint a szakpolitikusok, a szakszervezetek, a tanárok és a szülők képviselőinek részvételével tárgyalhatná meg, hogy "helyes-e a köznevelés ilyen irányú átalakítása".
Hétfőn a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről; az erről szóló levelet minden országgyűlési képviselő eljuttatták.
Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják a döntéshozók figyelmét felhívni, hogy véleményük szerint a közoktatás rendszerének átalakításához szeptember végén még nincsenek meg azok a feltételek, melyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését. A parlamenti vitanap megtartásától, illetve a parlamenti bizottságtól azt várják, hogy tekintse át felvetéseiket, s amennyiben helyt ad észrevételeiknek, módosítson a törvényi rendelkezések bevezetésének időpontján - olvasható a levélben, amelyet valamennyi országgyűlési képviselőhöz eljuttatnak.
A szakszervezet szerint megzavarhatja a pedagógiai munkát az, hogy tanévközben kerülnek az államhoz az intézmények az önkormányzatoktól, illetve kifogásolja, hogy nem rendezett az állami intézményfenntartó jogköre, továbbá igazságtalannak tartja az életpályamodellt, mert a minősítési eljárások során politikai döntések születhetnek.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
