Palkovics szerint a Klik marad, az alaptantervet felülvizsgálják

Megvan a szándék a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy nagyobb mozgásteret kell adni a tanároknak és a tantestületeknek a tantervi szabályozásban - hangsúlyozta a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban az oktatási államtitkár. A jegybeírások elhalasztásával tiltakozó zuglói tanárnőt szerinte ki kéne rúgni.

  • MTI
MTI / Mohai Balázs

A köznevelési kerekasztalban külön munkacsoport foglalkozik a nemzeti alaptantervvel. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, nincs sok értelme önmagában a lexikális ismeretanyag csökkentéséről beszélni, a legfontosabb, hogy milyen készségeket, képességeket kell fejleszteni. Náray-Szabó Gábor akadémikusra hivatkozva az államtitkár azt mondta, hogy 2017 végéig meg lehet oldani a feladatot.

Palkovics László azt is elmondta, hogy az önkormányzatokat a kerekasztal ülésén megkérdezték a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik), s mindhárom önkormányzati szervezet azt mondta, jónak tartja az állami fenntartást (A MÖSZ nem pont így gondolja).

Tegnap Horváth Péter, a NPK elnöke is beszélt a Klikről.

Szerinte a pedagógusok sztrájkbizottságának követelései között sem szerepel a Klik megszüntetése (Az szerepel, hogy a Klikből az iskolákat ki kell emelni). Azt az igényt, hogy a jelenleginél komolyabb összeggel jelenjenek meg a működtetésben, teljesen elfogadhatónak tartja.

Emellett Palkovics László szerint rendezni kell a fenntartói-működtetői viszonyt is, hogy kihez milyen feladatok tartoznak, s azt is hangsúlyozta, hogy az iskolaigazgatók "főnöki mivoltát" mindenképpen erősíteni kell.

Az oktatási államtitkár a tiltakozók követeléseiről úgy vélekedett, "van egy sajátos forradalmi romantikája annak, hogy március 15. előtt megfogalmazunk 12 pontot". Elárulta, a platform követeléseivel is foglalkoznak a kerekasztal munkacsoportjai. "Mi mindenkivel leülünk tárgyalni" - mondta az államtitkár.

Palkovics Lászlót, arról a zuglói tanárnőről is kérdezték, aki tiltakozását azzal fejezi ki, hogy nem értékeli gyerekeket. Az államtitkár azt mondta: ebben az esetben az iskolaigazgatónak és a tankerületi igazgatónak kell eljárni, és meg kell szüntetni a jogviszonyát, mert a munkaköri leírásában szerepel, hogy értékelnie kell a gyerekeket. Ha nem teszi, fegyelmi vétséget követ el - szögezte le az államtitkár, hozzátéve: "a gyermek nem lehet játékszer ebben az ügyben".
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.