PSZ: a szakfelügyeleti rendszer már így is félelemben tartja a tanárokat

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tudomásul vette a Magyar Pedagógus Kar (MPK) létrehozásának szándékát, de közlésük...

  • Eduline
Müller Judit

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tudomásul vette a Magyar Pedagógus Kar (MPK) létrehozásának szándékát, de közlésük szerint ez nem jelenti azt, hogy támogatják is. Galló Istvánné, a PSZ elnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az intézmények állami fenntartásba vétele, az intézményvezetők munkáltatói jogainak korlátozása, a pedagógusok minősítési rendszere, "a rossz emlékeket idéző" szakfelügyeleti rendszer újraélesztése már így is félelemben tartja a pedagógusokat. A PDSZ és több szakmai szervezet tiltakozik a pedagóguskar létrehozása ellen - erről itt olvashattok.

Hozzátette, a kar létrehozása, a pedagógustársadalom "beterelése kötelező jelleggel" a testületbe, valamint a majdani etikai kódex elkészítése azt az üzenet hordozza, hogy a pedagógusok munkáját és a magánéletet is folyamatosan megfigyelés alatt tartják majd. 

Szólt még arról a Zöld könyvről, amely az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményeket rögzíti. Szerinte a pedagógusoknál is mint állami alkalmazottaknál az etikai kódexben érvényesítik majd, hogy az alaptörvényhez hűen kell viselkedni, a nemzet érdekében kell dolgozni, valamint, hogy a munkahelyen és azon kívül példamutató módon kell betartani a vonatkozó jogi és morális előírásokat. Az etikai kódexben azokat a viselkedési formákat is előírják majd, hogy a magánéletben hogyan viselkedjenek a pedagógusok.

Az érdekvédő jelezte: a PSZ nem látja azokat a garanciákat, hogy a létrejövő pedagóguskar független testület lenne, amely kifejezetten szakmai feladatokkal foglalkozna. Kifogásolta, hogy a kar tagsága nem önkéntes, felülről vezényelt, és működését a miniszter ellenőrzi majd. 

Hozzátette: a pedagóguskar létrehozására a  kormány részéről olyan erős szándék volt, amelytől nem lehetett eltéríteni. A sztrájktárgyalásokon hiába jelezték, hogy nem tartják időszerűnek a kar létrehozását  - jegyezte meg.

Galló Istvánné kifejtette: módosító javaslatokat tettek a törvényjavaslathoz, ugyanis egyértelművé kellett tenni, hogy a szakszervezetek szerepét nem veheti át a kar, és a klasszikus munkavállalói érdekeket továbbra is az érdekvédelmi tömörülések képviselhetik. Emellett ha etikai eljárás alá vonnának például szakszervezeti vezetőt, akkor arról a szervezetet értesíteni kell - jelezte. Ha szakszervezeti tagnál történne ilyen, akkor ő kérheti azt, és lehetőséget kell adni, hogy a szakszervezet képviselje őt - fűzte hozzá. 

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: javaslattevő és véleményformáló szerepe egyaránt lesz az újonnan alakuló Magyar Pedagógus Karnak. Közölte: eddig soha nem volt nevesítve, hogy melyek az oktatást irányító miniszter szakmai partnerei, és hogy az egy-egy jogszabály előkészítésekor milyen szervezetekkel egyeztessen.  Az államtitkár a Magyar Pedagógus Kar feladatai között említette még, hogy kidolgozza a pedagógusok etikai kódexét. A pedagóguskar és szervezetei jövő áprilisra jöhetnek létre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.