PSZ: vannak olyan iskolai dolgozók, akik 2008 óta nem kaptak béremelést

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatást-nevelést segítő dolgozók bérét is rendezni kell, ők ugyanis 2008 óta gyakorlatilag nem részesültek béremelésben.

  • MTI
Fülöp Máté

Erről Galló Istvánné elnök beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatón, egyúttal reményét fejezve ki, hogy ősszel ennek a kívánságuknak is érvényt tudnak majd szerezni. Az MTI kérdésére megerősítette korábbi kérésüket: a közalkalmazotti bértáblában legalább 20 százalékos emelést tartanának szükségesnek. A lépés mintegy 60 ezer dolgozót érintene. 

Kitért arra: a pedagógusok fizetésében 5-12 ezer forintos bruttó növekedés várható a mostani emeléssel. A többletmunkát, több diplomát, minőségben jobb tevékenységet azonban nem ismeri el  továbbra sem az új rendszer. 

Van olyan pedagógus, aki 22 órát, van aki 26 órát tanít, de a keresetük mégis azonos - jegyezte meg az új munkaszervezési formáról. Hozzátette: ezt az új helyzetet a kormány teremtette, ezért az Emmivel tárgyalást kezdeményeztek még a nyáron. A tárca válaszlevelében továbbra is jó megoldásnak tartotta a mostani rendszert - idézte fel az érdekvédő.

A szakszervezeti vezető rámutatott: az idei tanévben nagy változások nem lesznek, a köznevelés átalakításának rendszere befejeződött, kivéve a szakképzést. Arról csak a sajtóból értesültek, hogy a szakképző intézményeket a nemzetgazdasági tárca felügyeli a jövőben - jegyezte meg a PSZ elnöke. Mivel a munkavállalókat érintő lépésről van szó, nem kerülhetők meg az érdemi egyeztetések a PSZ-el, ezért a szaktárcához fordulnak  - közölte. 

Remélik, hogy a tankönyvek kapcsán még egyszer nem ismétlődik meg a tavalyi fiaskó, egyelőre úgy tűnik minden rendben - közölte, megjegyezve: a megtakarítások mellett arról nem szólnak hírek, hogy a tankönyvek kiszállítása mennyibe került. Problémát okoz, hogy a pedagógusok a módszertani könyveket nem kapták meg időben, ez nehezíti a felkészülést a tanításra.

Az új alaptantervhez készült tankönyveket úgy értékelte: nem estek át az engedélyezési eljáráson, nagyon rövid idő alatt készültek el, és ez magában hordozza a hiba lehetőségét. 

Az intézményekben előírt 32 órás bent tartózkodásról azt mondta: ennek kezelése a mai napig nem egységes, és a nyugodt tanévkezdést nem segíti, hogy a Klik továbbra is megbízott vezetővel működik, nincs kinevezett elnöke. 

Kitért arra is, hogy 458 köznevelési intézményben írtak ki pályázatot, de csak 336 igazgatót bíztak meg, a többiek megbízott vezetővel kezdték el a munkát. A hosszú távú, jó minőségű munkához biztonságra van szükség és ennek garanciája az intézmény vezetője - hangsúlyozta.

Szakszerű, tárgyi feltételekkel megvalósuló testnevelésórákat nem tudnak tartani az intézmények, a mindennapos foglalkozások feltételei nem állnak rendelkezésre - közölte egy másik kérdésre válaszolva. További felvetésre elmondta: az új köznevelési államtitkárral személyesen még nem találkozott, levélváltás történt közöttük a nyáron.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.