A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatást-nevelést segítő dolgozók bérét is rendezni kell, ők ugyanis 2008 óta gyakorlatilag nem részesültek béremelésben.
Erről Galló Istvánné elnök beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatón, egyúttal reményét fejezve ki, hogy ősszel ennek a kívánságuknak is érvényt tudnak majd szerezni. Az MTI kérdésére megerősítette korábbi kérésüket: a közalkalmazotti bértáblában legalább 20 százalékos emelést tartanának szükségesnek. A lépés mintegy 60 ezer dolgozót érintene.
Kitért arra: a pedagógusok fizetésében 5-12 ezer forintos bruttó növekedés várható a mostani emeléssel. A többletmunkát, több diplomát, minőségben jobb tevékenységet azonban nem ismeri el továbbra sem az új rendszer.
Van olyan pedagógus, aki 22 órát, van aki 26 órát tanít, de a keresetük mégis azonos - jegyezte meg az új munkaszervezési formáról. Hozzátette: ezt az új helyzetet a kormány teremtette, ezért az Emmivel tárgyalást kezdeményeztek még a nyáron. A tárca válaszlevelében továbbra is jó megoldásnak tartotta a mostani rendszert - idézte fel az érdekvédő.
A szakszervezeti vezető rámutatott: az idei tanévben nagy változások nem lesznek, a köznevelés átalakításának rendszere befejeződött, kivéve a szakképzést. Arról csak a sajtóból értesültek, hogy a szakképző intézményeket a nemzetgazdasági tárca felügyeli a jövőben - jegyezte meg a PSZ elnöke. Mivel a munkavállalókat érintő lépésről van szó, nem kerülhetők meg az érdemi egyeztetések a PSZ-el, ezért a szaktárcához fordulnak - közölte.
Remélik, hogy a tankönyvek kapcsán még egyszer nem ismétlődik meg a tavalyi fiaskó, egyelőre úgy tűnik minden rendben - közölte, megjegyezve: a megtakarítások mellett arról nem szólnak hírek, hogy a tankönyvek kiszállítása mennyibe került. Problémát okoz, hogy a pedagógusok a módszertani könyveket nem kapták meg időben, ez nehezíti a felkészülést a tanításra.
Az új alaptantervhez készült tankönyveket úgy értékelte: nem estek át az engedélyezési eljáráson, nagyon rövid idő alatt készültek el, és ez magában hordozza a hiba lehetőségét.
Az intézményekben előírt 32 órás bent tartózkodásról azt mondta: ennek kezelése a mai napig nem egységes, és a nyugodt tanévkezdést nem segíti, hogy a Klik továbbra is megbízott vezetővel működik, nincs kinevezett elnöke.
Kitért arra is, hogy 458 köznevelési intézményben írtak ki pályázatot, de csak 336 igazgatót bíztak meg, a többiek megbízott vezetővel kezdték el a munkát. A hosszú távú, jó minőségű munkához biztonságra van szükség és ennek garanciája az intézmény vezetője - hangsúlyozta.
Szakszerű, tárgyi feltételekkel megvalósuló testnevelésórákat nem tudnak tartani az intézmények, a mindennapos foglalkozások feltételei nem állnak rendelkezésre - közölte egy másik kérdésre válaszolva. További felvetésre elmondta: az új köznevelési államtitkárral személyesen még nem találkozott, levélváltás történt közöttük a nyáron.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
