Demonstrációt szervez szombaton, a magyar közoktatás napján a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy így tiltakozzon a kormány jövő évi költségvetési javaslata ellen - jelentette be Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
Galló Istvánné azt mondta: amennyiben a büdzsét a jelenlegi formájában fogadják el, az katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét, az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig. A pedagógusok szombati demonstrációjáról itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé szervezett tüntetésen elsősorban a gyermekszegénységre és a gyermekek tanuláshoz való jogára kívánják felhívni a figyelmet - közölte a szakszervezeti vezető.
"Minőségi oktatásról nem lehet ott beszélni, ahol a gyerekek éheznek, rosszul öltözöttek, alultápláltak, éhesek és sokuknak a péntek délutáni uzsonna az utolsó étkezése a hétfői, iskolai reggeliig" - hangoztatta az elnök. Hozzátette: a szegénységből kitörés egyetlen lehetősége a tanulás, de a gyerekek ehhez való joga súlyosan sérül például a gimnáziumi férőhelyek számának vagy a tankötelezettség életkori felső határának csökkentésével és a hároméves szakiskolák favorizálásával.
Úgy vélte, hogy a köznevelés rendszerének működéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiányzó forrásokat megszorító intézkedésekkel, tömeges elbocsátásokkal, intézménybezárásokkal, a tanulmányi idők csökkentésével teremtik majd elő.
Hangsúlyozta, hogy amennyiben a parlament jelenlegi formájában elfogadja a beterjesztett törvényjavaslatot, benne "a köznevelést hátrányosan érintő változásokat", az a gyerekek és az ország jövőjét egyaránt visszafordíthatatlanul tönkre teheti.
A szakszervezet elnöke reményét fejezte ki, hogy azok a szülők, nagyszülők is részt vesznek a demonstráción, akik így kívánják kifejezni, hogy nem értenek egyet a közoktatásban, köznevelésben zajló történésekkel.
A tüntetésen felszólal Martin Romer, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) főtitkára, Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) főtitkára, valamint a szülők nevében Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
