Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szorgalmazza, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal a köznevelés átszervezéséről, a szakképzés átalakításáról és az ágazat jövő évi finanszírozásával kapcsolatos elképzelésekről.

Ezt az érdekvédelmi tömörülés közölte szombaton az MTI-vel a PSZ XXIII. kongresszusa után. A közlemény szerint a tanácskozáson a küldöttek felszólították a szakszervezet elnökét, Galló Istvánnét, hogy haladéktalanul kezdeményezze az oktatásért felelős miniszternél a tárgyalások megkezdését, összhangban a pedagógus sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodással.
"A PSZ tisztában van azzal, hogy a mindezideig cáfolt, akár az 1700 milliárd forintot is elérő kormányzati megtakarítási szándék érintheti a köznevelést is" - fogalmaztak, megállapítva, hogy a törvény lehetőséget ad az intézményrendszer átalakítására, a tanárok munkaterhének növelésére, a pedagógusok elbocsátására, mert csupán egy kormányrendelet írja elő a foglalkoztatható pedagóguslétszám meghatározását.
Kiemelték: a Pedagógusok Szakszervezete - miként eddig is tette - elutasítja a köznevelés előkészítetlen átalakítását. Elutasítják az állami intézményfenntartó központ (Klik) előzetes egyeztetés nélküli, további átszervezését, a szakképzés kiemelését a köznevelés rendszeréből, a fenntartói irányítás tervezett megosztását a kormányhivatalokkal - sorolták.
Álláspontjuk szerint óriási feszültséget szül az óvodákban és az iskolákban, hogy miközben emelkedett a pedagógusok fizetése, az oktatást-nevelést segítő adminisztratív-technikai dolgozók 2008 óta nem kaptak fizetésemelést. A közoktatásban 40-50 ezer ember él havi 70-80 ezer forintból. Ezért a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezi, hogy a kormány mielőbb rendezze az ő bérüket is - erősítették meg korábbi követelésüket.
A szakszervezet a közlemény szerint arra kéri tagjait, a köznevelési rendszer valamennyi alkalmazottját, hogy ha sikertelen lenne a tárgyalásokat szorgalmazó kezdeményezés vagy maga a tárgyalás a kormányzattal, tegyék egyértelművé: vállalják a közös fellépést a köznevelés rendszerének megvédésére.
A kongresszus szolidaritását fejezte ki a szociális és kulturális területen dolgozók bérharcával, a küldöttek elfogadták a vagyongazdálkodásról szóló szabályozást, és döntöttek arról, hogy csatlakoznak a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.