PSZ: az új fizetési rendszer nem ismeri el a tanárok minőségi munkáját

A pedagógusok örülnek a nettó 40-60 ezer forintos béremelésnek, de az új rendszer nagy hibája, hogy nem ismeri el a...

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

A pedagógusok örülnek a nettó 40-60 ezer forintos béremelésnek, de az új rendszer nagy hibája, hogy nem ismeri el a minőségi munkát, nem sarkallja jobb teljesítményre a pedagógusokat - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerdán az MTI-nek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán bejelentette: átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint 150 ezer pedagógus alapilletménye szeptember 1-jétől. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a pedagógus-életpályamodell tervezett teljes béremelésének 50 százaléka helyett 60 százalékkal emelik meg az illetményeket már szeptembertől. A béremelést az októberi fizetéssel kapják meg az érintettek - közölte, hozzátéve, hogy 2017-ig minden szeptemberben lesz béremelés.

Galló Istvánné emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012 októberében az Európai Bizottságnak benyújtott dokumentumban azt közölte, a hiánycél tartása miatt 2014 januárjára halasztja a pedagógusok keresetének növelését, és 22 ezer álláshelyet szüntet meg a közoktatási rendszer átalakítása, az intézmények állami fenntartásba vétele miatt. Mint elmondta, ehhez képest nem lett tömeges intézménybezárás és elbocsátás, a kormány és a pedagógus-sztrájkbizottság megállapodásának eredményeként.

A PSZ elnöke üdvözölte, hogy a foglalkoztatásról szóló készülő kormányrendelet alapján a megemelt bérekhez nem járul a munkaterhek túl magas növekedése. Azt is jónak tartja, hogy a béremelés vonatkozik a szakszolgálatban és a szakmai szolgáltatásokban dolgozókra is. Szintén előnyösnek nevezte, hogy az új minősítési rendszerben a teljes közalkalmazotti munkaviszonyt beszámítják, nem csak a tanítással töltött éveket.

Ugyanakkor úgy véli, kérdéses, hogy saját erőből képesek lesznek-e előteremteni a béremelés fedezetét a nem állami fenntartású, azaz önkormányzati, egyházi és alapítványi oktatási intézmények.

Galló Istvánné megjegyezte: remélhetőleg a jelenlegi tervekkel ellentétben már 2017 előtt megvalósul a teljes béremelés. A PSZ elnöke szerint arra lenne szükség, hogy legyen "egy tisztességes alapbér", és ehhez jöjjenek hozzá a pótlékok, amelyek elismerik a többletmunkát, a felelősséget például az igazgatók vagy osztályfőnökök esetében. Ezenfelül maradnia kellene olyan összegnek is, amely felett évente az intézményvezetők rendelkeznek, hogy a pedagógusok jó munkáját ezzel is elismerjék - tette hozzá. A béremelésről és az életpályamodellről itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.