PSZ: az új fizetési rendszer nem ismeri el a tanárok minőségi munkáját

A pedagógusok örülnek a nettó 40-60 ezer forintos béremelésnek, de az új rendszer nagy hibája, hogy nem ismeri el a...

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

A pedagógusok örülnek a nettó 40-60 ezer forintos béremelésnek, de az új rendszer nagy hibája, hogy nem ismeri el a minőségi munkát, nem sarkallja jobb teljesítményre a pedagógusokat - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerdán az MTI-nek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán bejelentette: átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint 150 ezer pedagógus alapilletménye szeptember 1-jétől. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a pedagógus-életpályamodell tervezett teljes béremelésének 50 százaléka helyett 60 százalékkal emelik meg az illetményeket már szeptembertől. A béremelést az októberi fizetéssel kapják meg az érintettek - közölte, hozzátéve, hogy 2017-ig minden szeptemberben lesz béremelés.

Galló Istvánné emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012 októberében az Európai Bizottságnak benyújtott dokumentumban azt közölte, a hiánycél tartása miatt 2014 januárjára halasztja a pedagógusok keresetének növelését, és 22 ezer álláshelyet szüntet meg a közoktatási rendszer átalakítása, az intézmények állami fenntartásba vétele miatt. Mint elmondta, ehhez képest nem lett tömeges intézménybezárás és elbocsátás, a kormány és a pedagógus-sztrájkbizottság megállapodásának eredményeként.

A PSZ elnöke üdvözölte, hogy a foglalkoztatásról szóló készülő kormányrendelet alapján a megemelt bérekhez nem járul a munkaterhek túl magas növekedése. Azt is jónak tartja, hogy a béremelés vonatkozik a szakszolgálatban és a szakmai szolgáltatásokban dolgozókra is. Szintén előnyösnek nevezte, hogy az új minősítési rendszerben a teljes közalkalmazotti munkaviszonyt beszámítják, nem csak a tanítással töltött éveket.

Ugyanakkor úgy véli, kérdéses, hogy saját erőből képesek lesznek-e előteremteni a béremelés fedezetét a nem állami fenntartású, azaz önkormányzati, egyházi és alapítványi oktatási intézmények.

Galló Istvánné megjegyezte: remélhetőleg a jelenlegi tervekkel ellentétben már 2017 előtt megvalósul a teljes béremelés. A PSZ elnöke szerint arra lenne szükség, hogy legyen "egy tisztességes alapbér", és ehhez jöjjenek hozzá a pótlékok, amelyek elismerik a többletmunkát, a felelősséget például az igazgatók vagy osztályfőnökök esetében. Ezenfelül maradnia kellene olyan összegnek is, amely felett évente az intézményvezetők rendelkeznek, hogy a pedagógusok jó munkáját ezzel is elismerjék - tette hozzá. A béremelésről és az életpályamodellről itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.