A Pedagógus Szakszervezet belügyének tartja a másik érdekképviselet, a PDSZ elnöke, hogy széthúzás van a szakszervezet vezetésében.
Mendrey László szerint a véleménykülönbség elfogadható, de nem tartja szerencsésnek az időzítést. A HírtTV Reggeli járat című műsorában azt mondta: a választások előtt két hónappal épp összefogásra lenne szükség, hogy változást lehessen elérni az oktatásban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógus Szakszervezet csatlakozik a kormány által létrehozott köznevelési kerekasztal munkájához, egyik megyei vezetőjük úgy vélekedett, hogy ha csatlakoznak a kerekasztalhoz, azt a Fidesz meg fogja hálálni. A kijelentés megosztotta a szakszervezet vezetését is. Galló Istvánné elnök és Mendrey László, a PDSZ elnöke is úgy látják, egy ilyen lépés legitimálná a kormány oktatáspolitikáját, amit ők évek óta következetesen bírálnak.
Megszólalt a PDSZ: nem veszünk részt a kormányzati látványpékség munkájában
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra sem vesz részt a köznevelési kerekasztal munkájában - közölte a szakszervezet. „Tudomásunkra jutott, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, Országos Választmányának döntése alapján, részt kíván venni a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában.
A kormányzat megítélése, a Fidesz népszerűsége épp akkor csökkent jelentősen a választani tudók, amikor a nagy diákmegmozdulások voltak. 2014 előtt, akkor is komolyabb diák és pedagógus megmozdulások voltak, milyen dühvel és szakszerűséggel verte szét a különböző szervezeteket, diákhálózatokat az akkori kormányzat. A szakszervezetekhez nem nyúltak és remélem nem is fognak, most azonban látni lehet, hogy van egy olyan fajta hangulat, amely arról szól, hogy itt bizony jó lesz, hogyha odafigyelünk” – jelentette ki a Hír TV-ben a PDSz elnöke.
PDSZ: eddig senkit nem zavart, hogy nem készült az iskolákban honvédelmi terv
Eddig is kötelező lett volna terrorellenes intézkedési tervet készíteni az iskolákban, ám a egyik tanári szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok nem is tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
