PSZ: 400 milliárd hiányzik az oktatás államosításához

A Pedagógusok Szakszervezete sajnálatosnak tartja, hogy az Országgyűlés hétfő éjjel megszavazta a nemzeti...

  • MTI

A Pedagógusok Szakszervezete sajnálatosnak tartja, hogy az Országgyűlés hétfő éjjel megszavazta a nemzeti köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényeket, mivel nem nyújtanak megoldást az égető problémákra, inkább tovább generálják azokat.

Az érdekvédelmi szervezet keddi közleményében "mélységesen elszomorítónak" nevezte, hogy egy ilyen fontos, a társadalom jövőjét hosszútávon meghatározó kérdésben a kormánypárti képviselők - sok esetben saját szakmai meggyőződésüket is feladva - a miniszterelnökkel szembeni feltétel nélküli lojalitás miatt szavaztak igennel.

A PSZ szerint az országgyűlési képviselők annak ismeretében hozták meg döntésüket, hogy tisztában voltak azzal, a közoktatás rendszerének államosításához legkevesebb négyszázmilliárd forintra volna szükség, amelynek a fedezetét az ugyancsak hétfőn elfogadott, a 2012. évi költségvetésről szóló törvény nem tartalmazza. A 2013. évi költségvetés terhére történő ilyen mértékű kötelezettségvállalás teljesítésének lehetősége a ma ismert viszonyok között teljességgel bizonytalan - írták.

A képviselők tudták, hogy az új törvény az állami fenntartásba kerülő intézmények bezárását, a pedagógusok nagyarányú elbocsátását teszi lehetővé; hogy a közoktatási államtitkárság kommunikációjával ellentétben a pedagógusok munkaterhei növekedni fognak, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a megígért keresetnövekedés forrása biztosítva lesz - sorolták.

A PSZ szerint azt is tudták a képviselők, hogy a beiskolázás, a továbbtanulás lehetőségének a korlátozása az esélyegyenlőtlenség további fokozását eredményezi, hiszen a tanulók jelentős hányada elől elzárja az utat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretek és szakképesítések megszerzéséhez, a felsőoktatásba való bejutáshoz. 

"A képviselők tudták, hogy a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár bevezetése éppen azokat a nagyon hátrányos helyzetben lévő tanulókat fogja érinteni, akiknek az oktatás az egyedüli kitörési lehetőségük a környezet okozta hátrányok mérséklésére" - olvasható a szakszervezet közleményében.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.