Vannak bajok a másik tanári szakszervezetben is, de nem "beépített emberek" miatt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezető testületének többsége azért mondott le, hogy teljes tisztújításra kerüljön sor. "Erről, és nem másról van szó" - olvasható közleményükben.

  • Eduline
Mendrey László, a PDSZ elnöke
MTI / Szigetváry Zsolt

"A leghatározottabban cáfoljuk, hogy a PDSZ belső működési problémája beépített Fidesz-ügynökök tevékenységére volna visszavezethető, vagy összefüggésben volna a másik pedagógus-szakszervezet válságával" - írja közleményben a PDSZ több tisztségviselője.

Hozzáteszik: a PDSZ vezető testülete, az országos választmány január 5-én úgy döntött, többsége "a szervezet megújítása céljából lemondott tisztségéről annak érdekében, hogy rendkívüli tisztújító kongresszus keretében teljes tisztújításra kerüljön sor. Erről, és nem másról van szó."

A közlemény szerint a PDSZ országos választmányának többsége és a felügyelő bizottság azért mondott le, hogy "minden vezető tisztséget viselő megmérettessen, beleértve az elnököt is, és lehetősége legyen a tagságnak alkalmas vezetőket választani".

A közlemény - amelyet a felügyelő bizottság és az országos választmány több tagja aláírt - azzal zárul, "sokat árt a PDSZ-nek, ezzel együtt az érdekvédelem egészének, aki a belső ügyeket kiteregeti, ráadásul teszi ezt mindenféle alaptalan, a szervezet önállóságát megkérdőjelező, összességében a PDSZ-t lejárató sugalmazásokkal".

Kettészakadhat a Pedagógusok Szakszervezete?

Gyakorlatilag kettészakadt a legnagyobb pedagógus-szakszervezet - írja a Magyar Nemzet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy megfelelő jogi szabályozás híján nem kíván csatlakozni a kormány egyeztető fórumához, hanem külön sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat. A lap azonban most úgy értesült, hogy a szakszervezet másik része új irányt képviselne, meg is kezdték a tárgyalásokat a kormánnyal abból a célból, hogy csatlakozhassanak.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.