A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezető testületének többsége azért mondott le, hogy teljes tisztújításra kerüljön sor. "Erről, és nem másról van szó" - olvasható közleményükben.
"A leghatározottabban cáfoljuk, hogy a PDSZ belső működési problémája beépített Fidesz-ügynökök tevékenységére volna visszavezethető, vagy összefüggésben volna a másik pedagógus-szakszervezet válságával" - írja közleményben a PDSZ több tisztségviselője.
Hozzáteszik: a PDSZ vezető testülete, az országos választmány január 5-én úgy döntött, többsége "a szervezet megújítása céljából lemondott tisztségéről annak érdekében, hogy rendkívüli tisztújító kongresszus keretében teljes tisztújításra kerüljön sor. Erről, és nem másról van szó."
A közlemény szerint a PDSZ országos választmányának többsége és a felügyelő bizottság azért mondott le, hogy "minden vezető tisztséget viselő megmérettessen, beleértve az elnököt is, és lehetősége legyen a tagságnak alkalmas vezetőket választani".
A közlemény - amelyet a felügyelő bizottság és az országos választmány több tagja aláírt - azzal zárul, "sokat árt a PDSZ-nek, ezzel együtt az érdekvédelem egészének, aki a belső ügyeket kiteregeti, ráadásul teszi ezt mindenféle alaptalan, a szervezet önállóságát megkérdőjelező, összességében a PDSZ-t lejárató sugalmazásokkal".
Kettészakadhat a Pedagógusok Szakszervezete?
Gyakorlatilag kettészakadt a legnagyobb pedagógus-szakszervezet - írja a Magyar Nemzet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy megfelelő jogi szabályozás híján nem kíván csatlakozni a kormány egyeztető fórumához, hanem külön sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat. A lap azonban most úgy értesült, hogy a szakszervezet másik része új irányt képviselne, meg is kezdték a tárgyalásokat a kormánnyal abból a célból, hogy csatlakozhassanak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
