"Orwell kéjes örömmel figyel" - kiverte a biztosítékot a tanárkamara létrehozása

A Magyar Pedagógus Kar létrehozásával az oktatási államtitkárság célja a pedagógus társadalom orwelli, "totális...

  • Eduline
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár és Mendrey László, a PDSZ elnöke
MTI / Kovács Tamás

A Magyar Pedagógus Kar létrehozásával az oktatási államtitkárság célja a pedagógus társadalom orwelli, "totális megfegyelmezése" - írja közleményében Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Ahogy korábban megírtuk, szeptember 1-jén minden, állami, önkormányzati köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Magyar Pedagógus Kar tagjává válik, ha elfogadják az emberi erőforrások miniszterének legújabb törvénymódosítási javaslatát. A kar fogja megalkotni a pedagógusok etikai kódexét, és etikai eljárást folytathat az azt megsértő tanárok ellen: ez akár a kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozásával vagy megvonásával is járhat.

A szakszervezet elnöke azt írja: a pedagóguskamara Hoffmann Rózsa államtitkár "régóta dédelgetett terve", az ötlet már a köznevelési törvény vitája során is előkerült, s "most búvópatakként tör a felszínre".

"Szakmai indokot nem látunk a szándék mögött, hiszen Magyarországon a rendszerváltás óta számos alulról szervezett, kiválóan felkészült pedagógus szakmai szervezet működik. Mi lehet a valódi szándék?" - áll a közleményben.

"Nem tudunk másra gondolni, mint a pedagógustársadalom totális megfegyelmezésének szándékára. Az államtitkárság által elkészített tervezet – benne a szintén „kedves gyermek” etikai kódexszel a totális ellenőrzést teszi lehetővé, melyre épp elég elrettentő példát találunk a XX. század történelmének diktatúráiban" - írja a PDSZ elnöke. "Orwell már régóta kéjes örömmel figyeli a Kárpát-medence történéseit. Nem kellene boldogságát teljessé tenni!" - zárul a közlemény.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.