"A következő évek nem a megoldások, hanem a problémák felhalmozódásának időszaka lesz"

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy látja, hogy a következő év, évek nem a megoldások, hanem a problémák felhalmozódásának időszaka lesz az oktatásban.

  • Eduline
pixabay

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2019. évi költségvetés tervezetében az 1988 milliárdos oktatási kiadások mindössze 15 milliárddal nőnek az idei számokhoz képest.

Ez még a szinten tartáshoz is csak nehezen elegendő - írják. Jól látszik a tervezetből, hogy a kormányzat úgy érzi, egy időre jegelheti a területet. Erre utal, hogy az ágazatnak nem lett önálló minisztériuma, hogy a felelős miniszter más területről érkezett, s tulajdonképpen az is, hogy az oktatásért felelős államtitkár később veszi át hivatalát, mint ahogy a költségvetési tervezet napvilágot látott.

Mindezek alapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy látja, hogy a következő év, évek nem a megoldások, hanem a problémák felhalmozódásának időszaka lesz az oktatásban.

Illetve beszélnek a tanév rendjéről szóló kormányrendelet 5. bekezdéséről, melyben a sokak érdeklődését felkeltő kötelező táboroztatásról van szó. A szöveg a következő:

 (5) A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.”

Mindezek alapján látszik, hogy az elképzelés nem lesz kötelező, hogy kifejtetlen a vonatkozó jogszabályokhoz és az intézmények helyi dokumentumaihoz való viszonya, s most már különösen a költségvetés tervszámait ismerve, nincsen mögé forrás rendelve.

A PDSZ kéri a döntéshozókat, hogy a tanulók és szülők egy részének valóban könnyebbséget jelentő megoldást ne az erőforrásai végső határain mozgó közoktatási rendszerre terhelje, hanem a szünidei programok szervezését külön finanszírozással oldja meg. Erre jó például szolgálhatnának az ún. Erzsébet-táborok, különösen akkor, ha az abban megjelenő erőforrások hatékonyabban lennének felhasználva.

Reagált a minisztérium: nem lesz rövidebb a nyári szünet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden cáfolta, hogy jövőre meghosszabbítanák a tanévet. Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben írták, a " Népszava ma megjelent, Újra napirenden a tanév meghosszabbítása című cikkében leírtak nem igazak". A tanév rendje változatlan, a tárca nem tervez változtatást a tanév hosszát illetően - rögzítették.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.