Reagált a PDSZ a kötelező nyári táborok ötletére: nem kellenek ilyen "fusimódszerek"

A tanítási év kötelező táborozással történő meghosszabbítása rossz ötlet, a választható tábor állami finanszírozása viszont jó irány, csak éppen nem az iskolaépületekben, és nem a pedagógusoknak kötelezően előírt tevékenységként - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Varga György

A sajtóban ismét felröppent hírt azért kell komolyan vennünk, mert nem új ötletről van szó, és bár amelyre ugyan rengeteg ellenérvet kapott az oktatási kormányzat korábban is, az illetékesek mindeddig nem jelentették ki, hogy visszavonták volna tervüket. A jövő évi tanév rendjéről szóló rendelet is késik, ez is arra utal, hogy valamiféle változtatással számolhatunk” – írja szerdai közleményében a PDSZ.

A szakszervezet szerint sem kellemes, sem hasznos időtöltésnek nem lehet nevezni azt a „tábort”, amely a légkondicionálás nélküli, jellemzően forró iskolaépületekben zajlik. „Ha tábori körülmények között, pl. vízparton, hegyekben zajlana, az mindazoknak kiváló lehetőség volna, akiknek nincs abban az időben családi programja, pl. azért, mert a szülőnek nincs pénze nyaralásra, azoknak, akik nem fizetnének be előszezoni nyaralásra, hanem kizárólag főszezonban tervez a szülő, a család a gyermekkel közös programot. A kormány már kitalálta és bőkezűen finanszírozza az Erzsébet táborokat. Érhetetlen, hogy miért nem ebben gondolkodnak tovább, kiterjesztve minden gyermekre az ingyenes táborozás lehetőségét, de nem annak kötelezettségét. Az Erzsébet táboroknak lehetne saját személyzete pedagógusokkal, művelődésszervezőkkel, és akkor nem kéne ilyen fusimódszerekhez folyamodni, mint iskolákban foglalkoztatott pedagógusok táboroztatásra beosztása” – írják.

Mégis napirenden van a tanév rendjének megváltoztatása?

Még nincs döntés a témában - ezt mondta a tanév rendjének változásáról Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A tanév rendjének változása „erős diszkusszió" tárgya, még nincs döntés a témában - jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Inforádióban kedd este.

Hozzáteszik: a tanítási év kötelező táborozással történő meghosszabbítása nyilvánvalóan rossz ötlet, a választható tábor állami finanszírozása viszont jó irány, csak éppen nem az iskolaépületekben, és nem a pedagógusoknak kötelezően előírt tevékenységként.

„Jó táborhoz ugyanis motivált – nem utolsós sorban megfizetett – szervezők és lebonyolítók szükségesek. Más kérdés, hogy mi, pedagógusok elég nagy létszámban vállalunk ilyen feladatokat, sokszor saját elhatározásból, külön fizetség nélkül, ám ha ezt „felülről” írják elő, az minden szempontból egészen más helyzetet teremt” – emeli ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely részletesen kitér arra, hogy munkajogi szempontból teljesen átgondolatlan az ötlet, a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes lenne a táboroztatás kormányhatározatban történő elrendelése.

„A gyermekek nyári felügyeletének szülői igényét a kormány ingyenes, színvonalas táborokkal, szakképzett alkalmazottakkal, az erre szánt közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosító rendszerben valósítsa meg! Erre biztosan volnának jelentkezők a vállalkozók és pedagógusok köréből egyaránt” – zárul a közlemény.

Tényleg meghosszabbítanák a tanévet, két hétig táborszerű foglalkozásokra járnának a diákok

Kéthetes, "táborszerű" foglalkozásokkal rövidítené a nyári szünetet a kormány az általános iskolákban - írja a Népszava. A Népszava azt írja, jövőre akár két héttel is tovább kell majd várniuk az általános iskolásoknak a nyári szünidőre, a kormány ugyanis megvalósítaná azt a régóta dédelgetett tervét, hogy tábori vagy "táborszerű" foglalkozásokkal hosszabbítsa meg a tanévet.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.