Úgy tűnik, hogy nem jött be az államosított tankönyvpiac, a régi tankönyvek felé fordulnak az iskolák, hiába mondta az állam, hogy azok nem megfelelők.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesület közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek meg, mint tavaly. A HVG Dosszié összegző cikke szerint az átlagos 20 ezer pédlány helyett idén már csak 16 ezret rendeltek tankönyvenként. Talán nem is meglepetés: egy kérdőíves felmérés szerint a tanároknak csak 23 százaléka tanítana szívesen állami könyvekből.
A rendelésekben egyre inkább fordulnak a magánkiadók könyveihez - sokuknak lejár a tankönyvpiaci értékesítési joga a következő szűk két évben -, a tankönyvek 27 százalékát rendelték tőlük az iskolák. Ezek azonban csak az állami Könyvtárellátó (KELLO) adatai, melyben nem szerepelnek a szülők külön rendelései, amit a tanárokkal egyeztetve maguk intéztek a gyerekeiknek.
A hvg.hu szerint sokan olyan könyvet is beszereznek, amely már nem felel meg hivatalosan a kerettantervnek, ám így is jobb minőségűnek tartják, mint a kísérleti könyveket.
Pedig az állam alaposan kisajátította a piacot: a korábbi 30-40 regionális, valamint közel száz kisterjesztő helyett ma már csak a KELLO terjeszti a könyveket. Mivel ez nyomás alá helyezte az iskolákat, hogy inkább az állami tankönyveket válasszák, az iskolák és a szülők maguk találták meg a módját, hogy más tankönyvekhez jussanak a gyerekek: az 1-2. osztályban diákonként 3000 forintos keretösszegig szabták meg az ingyenes tankönyvek lehetőségét, amibe nem fértek bele a színvonalasabb kiadványok, azért sok iskola a meghaladó összeget kifizettette a szülőkkel a kereten felüli részt - jellemzően egyetértésben.
Sorozatos jogszabálysértések a tankönyvek körül?
A tankönyvesek szakmai egyesülete megnevezett pár konkrét esetet az elmúlt évekből, amik szerintük törvénysértésnek minősülnek. Két állami intézménytől, az Oktatási Hivataltól és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től kért ki adatokat a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz), ahol ez alapján azt állítják, az elmúlt három évben több jogszabálysértés is kísérte a kiadást - erről a Magyar Nemzet ír.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
