Úgy tűnik, hogy nem jött be az államosított tankönyvpiac, a régi tankönyvek felé fordulnak az iskolák, hiába mondta az állam, hogy azok nem megfelelők.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesület közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek meg, mint tavaly. A HVG Dosszié összegző cikke szerint az átlagos 20 ezer pédlány helyett idén már csak 16 ezret rendeltek tankönyvenként. Talán nem is meglepetés: egy kérdőíves felmérés szerint a tanároknak csak 23 százaléka tanítana szívesen állami könyvekből.
A rendelésekben egyre inkább fordulnak a magánkiadók könyveihez - sokuknak lejár a tankönyvpiaci értékesítési joga a következő szűk két évben -, a tankönyvek 27 százalékát rendelték tőlük az iskolák. Ezek azonban csak az állami Könyvtárellátó (KELLO) adatai, melyben nem szerepelnek a szülők külön rendelései, amit a tanárokkal egyeztetve maguk intéztek a gyerekeiknek.
A hvg.hu szerint sokan olyan könyvet is beszereznek, amely már nem felel meg hivatalosan a kerettantervnek, ám így is jobb minőségűnek tartják, mint a kísérleti könyveket.
Pedig az állam alaposan kisajátította a piacot: a korábbi 30-40 regionális, valamint közel száz kisterjesztő helyett ma már csak a KELLO terjeszti a könyveket. Mivel ez nyomás alá helyezte az iskolákat, hogy inkább az állami tankönyveket válasszák, az iskolák és a szülők maguk találták meg a módját, hogy más tankönyvekhez jussanak a gyerekek: az 1-2. osztályban diákonként 3000 forintos keretösszegig szabták meg az ingyenes tankönyvek lehetőségét, amibe nem fértek bele a színvonalasabb kiadványok, azért sok iskola a meghaladó összeget kifizettette a szülőkkel a kereten felüli részt - jellemzően egyetértésben.
Sorozatos jogszabálysértések a tankönyvek körül?
A tankönyvesek szakmai egyesülete megnevezett pár konkrét esetet az elmúlt évekből, amik szerintük törvénysértésnek minősülnek. Két állami intézménytől, az Oktatási Hivataltól és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től kért ki adatokat a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz), ahol ez alapján azt állítják, az elmúlt három évben több jogszabálysértés is kísérte a kiadást - erről a Magyar Nemzet ír.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
