Úgy tűnik, hogy nem jött be az államosított tankönyvpiac, a régi tankönyvek felé fordulnak az iskolák, hiába mondta az állam, hogy azok nem megfelelők.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesület közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek meg, mint tavaly. A HVG Dosszié összegző cikke szerint az átlagos 20 ezer pédlány helyett idén már csak 16 ezret rendeltek tankönyvenként. Talán nem is meglepetés: egy kérdőíves felmérés szerint a tanároknak csak 23 százaléka tanítana szívesen állami könyvekből.
A rendelésekben egyre inkább fordulnak a magánkiadók könyveihez - sokuknak lejár a tankönyvpiaci értékesítési joga a következő szűk két évben -, a tankönyvek 27 százalékát rendelték tőlük az iskolák. Ezek azonban csak az állami Könyvtárellátó (KELLO) adatai, melyben nem szerepelnek a szülők külön rendelései, amit a tanárokkal egyeztetve maguk intéztek a gyerekeiknek.
A hvg.hu szerint sokan olyan könyvet is beszereznek, amely már nem felel meg hivatalosan a kerettantervnek, ám így is jobb minőségűnek tartják, mint a kísérleti könyveket.
Pedig az állam alaposan kisajátította a piacot: a korábbi 30-40 regionális, valamint közel száz kisterjesztő helyett ma már csak a KELLO terjeszti a könyveket. Mivel ez nyomás alá helyezte az iskolákat, hogy inkább az állami tankönyveket válasszák, az iskolák és a szülők maguk találták meg a módját, hogy más tankönyvekhez jussanak a gyerekek: az 1-2. osztályban diákonként 3000 forintos keretösszegig szabták meg az ingyenes tankönyvek lehetőségét, amibe nem fértek bele a színvonalasabb kiadványok, azért sok iskola a meghaladó összeget kifizettette a szülőkkel a kereten felüli részt - jellemzően egyetértésben.
Sorozatos jogszabálysértések a tankönyvek körül?
A tankönyvesek szakmai egyesülete megnevezett pár konkrét esetet az elmúlt évekből, amik szerintük törvénysértésnek minősülnek. Két állami intézménytől, az Oktatási Hivataltól és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től kért ki adatokat a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz), ahol ez alapján azt állítják, az elmúlt három évben több jogszabálysértés is kísérte a kiadást - erről a Magyar Nemzet ír.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
