Úgy tűnik, hogy nem jött be az államosított tankönyvpiac, a régi tankönyvek felé fordulnak az iskolák, hiába mondta az állam, hogy azok nem megfelelők.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesület közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek meg, mint tavaly. A HVG Dosszié összegző cikke szerint az átlagos 20 ezer pédlány helyett idén már csak 16 ezret rendeltek tankönyvenként. Talán nem is meglepetés: egy kérdőíves felmérés szerint a tanároknak csak 23 százaléka tanítana szívesen állami könyvekből.
A rendelésekben egyre inkább fordulnak a magánkiadók könyveihez - sokuknak lejár a tankönyvpiaci értékesítési joga a következő szűk két évben -, a tankönyvek 27 százalékát rendelték tőlük az iskolák. Ezek azonban csak az állami Könyvtárellátó (KELLO) adatai, melyben nem szerepelnek a szülők külön rendelései, amit a tanárokkal egyeztetve maguk intéztek a gyerekeiknek.
A hvg.hu szerint sokan olyan könyvet is beszereznek, amely már nem felel meg hivatalosan a kerettantervnek, ám így is jobb minőségűnek tartják, mint a kísérleti könyveket.
Pedig az állam alaposan kisajátította a piacot: a korábbi 30-40 regionális, valamint közel száz kisterjesztő helyett ma már csak a KELLO terjeszti a könyveket. Mivel ez nyomás alá helyezte az iskolákat, hogy inkább az állami tankönyveket válasszák, az iskolák és a szülők maguk találták meg a módját, hogy más tankönyvekhez jussanak a gyerekek: az 1-2. osztályban diákonként 3000 forintos keretösszegig szabták meg az ingyenes tankönyvek lehetőségét, amibe nem fértek bele a színvonalasabb kiadványok, azért sok iskola a meghaladó összeget kifizettette a szülőkkel a kereten felüli részt - jellemzően egyetértésben.
Sorozatos jogszabálysértések a tankönyvek körül?
A tankönyvesek szakmai egyesülete megnevezett pár konkrét esetet az elmúlt évekből, amik szerintük törvénysértésnek minősülnek. Két állami intézménytől, az Oktatási Hivataltól és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től kért ki adatokat a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz), ahol ez alapján azt állítják, az elmúlt három évben több jogszabálysértés is kísérte a kiadást - erről a Magyar Nemzet ír.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
