Összeírná a kormány a rosszul tanulókat

A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint korai jelzőrendszer kiépítését tervezi a kormány, amely segítene megakadályozni a lemorzsolódást a veszélyeztetett tanulók körében. Bár 2014-re javult a helyzet, ez nem a jobb tanulói eredményeknek köszönhető.

  • MTI
Shutterstock
Ahogy arról az Eduline is beszámolt, a jövőben azokat az adatokat, amelyek az egyes tanulóknál előidézik a lemorzsolódást, nyilvántartásban rögzítenék. Az azonosításra alkalmatlan adatokat többek között a félévkor hármasnál rosszabb tanulmányi átlagot elérő diákokról és a félévkor elégtelen osztályzattal rendelkezőkről kellene gyűjteni, illetve azokról is, akik évismétlők, vagy igazolt hiányzásuk az adott tanévben eléri a száz órát.

Ettől azt várja a kormány, hogy segít csökkenteni a lemorzsolódók számát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztése szerint a köznevelési intézménynek kéthavonta kellene rögzítenie a rendszerben a lemorzsolódás veszélyének tényét, a tanuló előrehaladása érdekében tett intézkedéseket és a tanulói jogviszony megszűnését.

A veszélyeztetettek létszámát, annak okait és az alkalmazott intézkedéseket összesített formában továbbítani kell majd az Oktatási Hivatalnak, amely értékeli, hogy az intézményi szintű beavatkozások elegendőnek bizonyultak-e, és ha szükséges, biztosítja az iskolák számára a pedagógiai-szakmai támogatást a felzárkóztatáshoz.

A szaktárca ezt azzal indokolja, hogy Magyarországnak uniós vállalása alapján 2020-ig 10 százalékra kell csökkentenie a korai iskolaelhagyók arányát. Ez a mutató azonban már 2014-ben 11,4 százalék volt.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatásügyi szakértője szerint Magyarország ebből a szempontból jól teljesít, a lemorzsolódás ugyanis főleg a 16 éven felüliek körében volt jellemző, a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása miatt azonban javultak ezen a téren a mutatók - írja az újság.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.