A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint korai jelzőrendszer kiépítését tervezi a kormány, amely segítene megakadályozni a lemorzsolódást a veszélyeztetett tanulók körében. Bár 2014-re javult a helyzet, ez nem a jobb tanulói eredményeknek köszönhető.
Ahogy arról az
, a jövőben azokat az adatokat, amelyek az egyes tanulóknál előidézik a lemorzsolódást, nyilvántartásban rögzítenék. Az azonosításra alkalmatlan adatokat többek között a félévkor hármasnál rosszabb tanulmányi átlagot elérő diákokról és a félévkor elégtelen osztályzattal rendelkezőkről kellene gyűjteni, illetve azokról is, akik évismétlők, vagy igazolt hiányzásuk az adott tanévben eléri a száz órát.
Ettől azt várja a kormány, hogy segít csökkenteni a lemorzsolódók számát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztése szerint a köznevelési intézménynek kéthavonta kellene rögzítenie a rendszerben a lemorzsolódás veszélyének tényét, a tanuló előrehaladása érdekében tett intézkedéseket és a tanulói jogviszony megszűnését.
A veszélyeztetettek létszámát, annak okait és az alkalmazott intézkedéseket összesített formában továbbítani kell majd az Oktatási Hivatalnak, amely értékeli, hogy az intézményi szintű beavatkozások elegendőnek bizonyultak-e, és ha szükséges, biztosítja az iskolák számára a pedagógiai-szakmai támogatást a felzárkóztatáshoz.
A szaktárca ezt azzal indokolja, hogy Magyarországnak uniós vállalása alapján 2020-ig 10 százalékra kell csökkentenie a korai iskolaelhagyók arányát. Ez a mutató azonban már 2014-ben 11,4 százalék volt.
Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatásügyi szakértője szerint Magyarország ebből a szempontból jól teljesít, a lemorzsolódás ugyanis főleg a 16 éven felüliek körében volt jellemző, a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása miatt azonban javultak ezen a téren a mutatók - írja az újság.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
