Országgyűlési tudósítás: Gimnáziumi keretszámok és az oktatás minőségének csökkenése

Az Országgyűlés hétfői ülésén a gimnáziumi keretszámok csökkentése és a magatartási zavarral küzdő gyermekek oktatásának ügye is terítékre került.

  • eduline/mti

Gimnáziumi keretszámok - még nem biztos, hogy lesznek

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője azt a valós veszéllyel fenyegető kérdést tette fel, hogy csökkenhet-e a gimnáziumba felvehető diákok száma abban az esetben, ha kötelezővé teszi a kormány a gimnáziumi felvételit. A képviselő szerint a felvételi bevezetése azt jelenti, hogy központilag szabnák meg, hány diákot vehetnek fel az egyes intézménytípusokba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a kormány nem tervez keretszámokat, mindenkinek a tudásán múlik majd, hogy bejut-e az intézménybe. De aztán azt is hozzátette: több útja is van annak, hogy valaki érettségit, majd felsőfokú végzettséget szerezzen.

Megdöntötték Newton második törvényét

A washingtoni egyetem professzoai világszintű felfedezést tettek. „A negatív tömeg az, amikor meglöksz valamint és az feléd indul el gyorsulva. Ez olyan, mintha a rubídium egy láthatatlan falnak ütközött volna." - magyarázta Michael Forbes a Washington Állami Egyetem társprofesszora. A 444 számolt be arról, hogy sikerült az amerikai egyetem fizikusainak létrehozniuk a negatív tömegű folyadékot.

Magatartási zavarral küzdő gyerekek

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője szerint drasztikusan romolhatnak a magatartási zavarral küzdő gyermekek lehetőségei, ha "sima" pedagógusok tarthatnának gyógypedagógiai foglalkozásokat. A tanárhiány problémáját szerinte a kormány okozta a pedagógusok kényszernyugdíjazásával.

Rétvári Bence erre azt a választ adta, hogy 1300-zal nőtt a gyógypedagógusok száma az elmúlt években. Szernite a módosítás nem azokra a gyermekekre vonatkozik, akikről a képviselő beszélt, és nem általánosan, csupán egyes tárgyak esetében engedné meg gyógypedagógiai képzettség nélküliek alkalmazását.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.