Az Országgyűlés hétfői ülésén a gimnáziumi keretszámok csökkentése és a magatartási zavarral küzdő gyermekek oktatásának ügye is terítékre került.
Gimnáziumi keretszámok - még nem biztos, hogy lesznek
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője azt a valós veszéllyel fenyegető kérdést tette fel, hogy csökkenhet-e a gimnáziumba felvehető diákok száma abban az esetben, ha kötelezővé teszi a kormány a gimnáziumi felvételit. A képviselő szerint a felvételi bevezetése azt jelenti, hogy központilag szabnák meg, hány diákot vehetnek fel az egyes intézménytípusokba.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a kormány nem tervez keretszámokat, mindenkinek a tudásán múlik majd, hogy bejut-e az intézménybe. De aztán azt is hozzátette: több útja is van annak, hogy valaki érettségit, majd felsőfokú végzettséget szerezzen.
Megdöntötték Newton második törvényét
A washingtoni egyetem professzoai világszintű felfedezést tettek. „A negatív tömeg az, amikor meglöksz valamint és az feléd indul el gyorsulva. Ez olyan, mintha a rubídium egy láthatatlan falnak ütközött volna." - magyarázta Michael Forbes a Washington Állami Egyetem társprofesszora. A 444 számolt be arról, hogy sikerült az amerikai egyetem fizikusainak létrehozniuk a negatív tömegű folyadékot.
Magatartási zavarral küzdő gyerekek
Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője szerint drasztikusan romolhatnak a magatartási zavarral küzdő gyermekek lehetőségei, ha "sima" pedagógusok tarthatnának gyógypedagógiai foglalkozásokat. A tanárhiány problémáját szerinte a kormány okozta a pedagógusok kényszernyugdíjazásával.
Rétvári Bence erre azt a választ adta, hogy 1300-zal nőtt a gyógypedagógusok száma az elmúlt években. Szernite a módosítás nem azokra a gyermekekre vonatkozik, akikről a képviselő beszélt, és nem általánosan, csupán egyes tárgyak esetében engedné meg gyógypedagógiai képzettség nélküliek alkalmazását.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
