Országgyűlési tudósítás: Gimnáziumi keretszámok és az oktatás minőségének csökkenése

Az Országgyűlés hétfői ülésén a gimnáziumi keretszámok csökkentése és a magatartási zavarral küzdő gyermekek oktatásának ügye is terítékre került.

  • eduline/mti

Gimnáziumi keretszámok - még nem biztos, hogy lesznek

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője azt a valós veszéllyel fenyegető kérdést tette fel, hogy csökkenhet-e a gimnáziumba felvehető diákok száma abban az esetben, ha kötelezővé teszi a kormány a gimnáziumi felvételit. A képviselő szerint a felvételi bevezetése azt jelenti, hogy központilag szabnák meg, hány diákot vehetnek fel az egyes intézménytípusokba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a kormány nem tervez keretszámokat, mindenkinek a tudásán múlik majd, hogy bejut-e az intézménybe. De aztán azt is hozzátette: több útja is van annak, hogy valaki érettségit, majd felsőfokú végzettséget szerezzen.

Megdöntötték Newton második törvényét

A washingtoni egyetem professzoai világszintű felfedezést tettek. „A negatív tömeg az, amikor meglöksz valamint és az feléd indul el gyorsulva. Ez olyan, mintha a rubídium egy láthatatlan falnak ütközött volna." - magyarázta Michael Forbes a Washington Állami Egyetem társprofesszora. A 444 számolt be arról, hogy sikerült az amerikai egyetem fizikusainak létrehozniuk a negatív tömegű folyadékot.

Magatartási zavarral küzdő gyerekek

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője szerint drasztikusan romolhatnak a magatartási zavarral küzdő gyermekek lehetőségei, ha "sima" pedagógusok tarthatnának gyógypedagógiai foglalkozásokat. A tanárhiány problémáját szerinte a kormány okozta a pedagógusok kényszernyugdíjazásával.

Rétvári Bence erre azt a választ adta, hogy 1300-zal nőtt a gyógypedagógusok száma az elmúlt években. Szernite a módosítás nem azokra a gyermekekre vonatkozik, akikről a képviselő beszélt, és nem általánosan, csupán egyes tárgyak esetében engedné meg gyógypedagógiai képzettség nélküliek alkalmazását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.