Óriási tankönyvbotrány: kilúgozták a történelmet, nagy a felháborodás

Érdekes töritankönyv látott napvilágot Japánban.

  • Eduline
AFP/The Art Archive / National Archives Washington

Egy, országszerte 50 középiskolában használt tankönyv alaposan megszépíti Japán XX. századi történelmét. Nagyvonalúan nem említik meg például a 300 ezer ember halálával járó nankingi mészárlást, melyet a japán birodalmi hadsereg követett el a Kína elleni háború idején. Szintén homályban tartják a tényt, hogy több százezer nőt és gyereket kényszerítettek ugyanebben a háborúban prostitúcióra Kínában.

A könyv a Pearl Harbor amerikai katonai bázis elleni 1941-es támadást megemlíti ugyan, de jogos csapásként utal rá.

Sokan úgy látják, a könyv része annak a szélsőjobboldali kampánynak, amely több fronton igyekszik megszépíteni az ország történelmét, ami a XX. század első felében meglehetősen véres és agresszív volt. A könyvet egy jobboldali szervezet, a Társaság a Történelmi Tények Terjesztéséért adja ki, és jövőre egy új tankönyvvel szeretnének jelentkezni.

A szélsőséges nacionalista nézetek sokak szerint nem csak az új tankönyvvel szivárognak be a japán oktatásba. Az oktatási tárca idén év elején hagyta jóvá az 1930-as években bevezett katonai oktatás visszatérését az iskolákba.

(DW)

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.