Óriási tankönyvbotrány: kilúgozták a történelmet, nagy a felháborodás

Érdekes töritankönyv látott napvilágot Japánban.

  • Eduline
AFP/The Art Archive / National Archives Washington

Egy, országszerte 50 középiskolában használt tankönyv alaposan megszépíti Japán XX. századi történelmét. Nagyvonalúan nem említik meg például a 300 ezer ember halálával járó nankingi mészárlást, melyet a japán birodalmi hadsereg követett el a Kína elleni háború idején. Szintén homályban tartják a tényt, hogy több százezer nőt és gyereket kényszerítettek ugyanebben a háborúban prostitúcióra Kínában.

A könyv a Pearl Harbor amerikai katonai bázis elleni 1941-es támadást megemlíti ugyan, de jogos csapásként utal rá.

Sokan úgy látják, a könyv része annak a szélsőjobboldali kampánynak, amely több fronton igyekszik megszépíteni az ország történelmét, ami a XX. század első felében meglehetősen véres és agresszív volt. A könyvet egy jobboldali szervezet, a Társaság a Történelmi Tények Terjesztéséért adja ki, és jövőre egy új tankönyvvel szeretnének jelentkezni.

A szélsőséges nacionalista nézetek sokak szerint nem csak az új tankönyvvel szivárognak be a japán oktatásba. Az oktatási tárca idén év elején hagyta jóvá az 1930-as években bevezett katonai oktatás visszatérését az iskolákba.

(DW)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.