Folytatódnak a tárgyalások a köznevelési államtitkársággal és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) az oktatást-nevelést segítő dolgozók béren kívüli juttatásáról, amelyre ígéretet kaptak a sztrájkmegállapodást korábban aláíró szakszervezetek. Erről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón.
Galló Istvánné kifejtette: 2008 óta bértáblaemelés nem volt, és az idei költségvetés sem tervezett az oktatás-nevelést segítők számára bérfejlesztést. Az intézményekben óriási a feszültség, általában a bérminimumon vagy a garantált bérminimumon foglalkoztatják az érintetteket. A tanárok segítői pluszpénzt kaphatnak
A PSZ elnöke azt mondta: meg tudták győzni az államtitkárt és a Kliket, hogy ezeket a dolgozókat az idén béren felüli juttatásban részesítsék. Erre kaptak ígéretet, de a mértékről és a kifizetés idejéről a tárgyalások tovább folytatódnak - jelezte a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: azt az ajánlatot, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kaptak, nem fogadták el, így tovább keresik a fedezetet. Közben Balog Zoltán bejelentette, a tanárok fizetését emelni fogják, erről itt olvashatsz.
Kitért arra is: a juttatás a Kliknél foglalkoztatottakra vonatkozna, ugyanakkor az önkormányzatok által üzemeltetett intézményeknél is vannak érintettek, és ez vonatkozik az óvodákra is, amelyek önkormányzati fenntartásban vannak. Ezért levélben fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy az önkormányzatoknál is történjen béren felüli juttatás – közölte.
Szólt arról is: szeptember 1-jével hatályba lép az oktató-nevelő munkát segítő, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, de pedagógus végzettségűekről szóló törvénymódosítás. Példaként említette az iskola-, óvodatitkárokat, könyvtárosokat, gyermek- és ifjúsági felügyelőket, akikre kiterjed az életpálya és akik a pedagógus I. fokozatba lépnek.
Kitért arra is: nyitott az államtitkárság arra, hogy a köznevelési törvényt és a kapcsolódó kormányrendeleteket áttekintsék. A Kliknél tervezett változtatások közül a kincstári kártyáról azt mondta: úgy látja, az segíteni fogja az intézmények működését.
Kiegészül a megállapodás
Kiemelte: kérésükre a kormány és a sztrájkbizottság közötti megállapodást kiegészítik. Négy pontot fűznek hozzá a 2013. januári megállapodáshoz - mondta, és kifejtette: mivel csaknem 500 szakképző intézmény a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerül, azt szerették volna, hogy legyen érvényes az egyezmény rájuk is, és vonják be a szakképzésért is felelős tárcavezetőt a tárgyalásokba.
Azt is elfogadták, hogy a sztrájkbizottsági megállapodást aláíró szakszervezetek is részt vehetnek a jogalkotás folyamatában. Az érdekvédő hozzátette: a Klik és a reprezentatív szakszervezetek közötti kollektív szerződés az ötszáz szakképző intézményre is kiterjed majd. Rögzítették továbbá: az állami intézményfenntartó központok - a Klik és a szakképző intézmények - költségvetésében biztosítani kell a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
