Az MSZP szerint a kormány zsákutcába viszi a szakképzést, mert több milliárd forintot kivonnak a rendszerből, a...
Az MSZP szerint a kormány zsákutcába viszi a szakképzést, mert több milliárd forintot kivonnak a rendszerből, a törvénytervezet számos eleme pedig illúzió. Sós Tamás, az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, 25 milliárd forintot vonnak ki a munkaerőpiaci alapból, ezt a pénzt a szakképzésre fordították volna.Szerinte a XXI. században egy versenyképes gazdaságban nem az olcsó, hanem a minőségi szakképzés irányába kellene elmozdulni.
A politikus hangsúlyozta: hibás a törvénytervezet alapvetése, mert abból indul ki, hogy egy szakma megszerzése legyen a célja a szakképzésnek, de az feleljen meg a munkaadói elvárásoknak is. A MSZP ezzel szemben úgy gondolja: a szakma megszerzésén túl fontos szerepe van annak is, hogy szükséges alapokat biztosítsanak az általános ismeretekhez is, mivel csak ennek birtokában tudnak a tanulók újabb szakmákat elsajátítani, érettségit szerezni.
Sós Tamás hozzátette: a törvénytervezet, amelynek hétfőn lesz a részletes vitája a parlamentben, a 70-es évek nagyüzemi szakmunkásképzéséből indult ki, de ezek a gyárak mára megszűntek, és inkább vállalkozni tudó szakemberekre van szükség. Ehhez nyelveket, informatikai tudást, és vállalkozási ismereteket kell elsajátítaniuk - mondta.
Közölte azt is: 10-15 iskolát integrálnak egy Térségi Integrált Szakképző Központba (TISZK), de ez a lépés életszerűtlen, és olyan "képzőkonszerneket" alakítanak ezzel ki, ahol a diákkal a tanárok nem tudnak közvetlenül foglalkozni. Centralizálják a döntéshozatalt is, Budapesten határozzák majd meg, hogy egy vidéki városban mikor, milyen szakképzést indítanak, és a fővárosban határozzák meg a létszámot is.
A szocialista politikus közölte, korainak tartják a törvény 2012-es bevezetését, ezért azt kérik, hogy csak 2013-tól léptessék életbe, mert szerintük több ponton kellene még pontosítani a szakképzési törvényjavaslatot.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
