Az MSZP szerint a kormány zsákutcába viszi a szakképzést, mert több milliárd forintot kivonnak a rendszerből, a...
Az MSZP szerint a kormány zsákutcába viszi a szakképzést, mert több milliárd forintot kivonnak a rendszerből, a törvénytervezet számos eleme pedig illúzió. Sós Tamás, az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, 25 milliárd forintot vonnak ki a munkaerőpiaci alapból, ezt a pénzt a szakképzésre fordították volna.Szerinte a XXI. században egy versenyképes gazdaságban nem az olcsó, hanem a minőségi szakképzés irányába kellene elmozdulni.
A politikus hangsúlyozta: hibás a törvénytervezet alapvetése, mert abból indul ki, hogy egy szakma megszerzése legyen a célja a szakképzésnek, de az feleljen meg a munkaadói elvárásoknak is. A MSZP ezzel szemben úgy gondolja: a szakma megszerzésén túl fontos szerepe van annak is, hogy szükséges alapokat biztosítsanak az általános ismeretekhez is, mivel csak ennek birtokában tudnak a tanulók újabb szakmákat elsajátítani, érettségit szerezni.
Sós Tamás hozzátette: a törvénytervezet, amelynek hétfőn lesz a részletes vitája a parlamentben, a 70-es évek nagyüzemi szakmunkásképzéséből indult ki, de ezek a gyárak mára megszűntek, és inkább vállalkozni tudó szakemberekre van szükség. Ehhez nyelveket, informatikai tudást, és vállalkozási ismereteket kell elsajátítaniuk - mondta.
Közölte azt is: 10-15 iskolát integrálnak egy Térségi Integrált Szakképző Központba (TISZK), de ez a lépés életszerűtlen, és olyan "képzőkonszerneket" alakítanak ezzel ki, ahol a diákkal a tanárok nem tudnak közvetlenül foglalkozni. Centralizálják a döntéshozatalt is, Budapesten határozzák majd meg, hogy egy vidéki városban mikor, milyen szakképzést indítanak, és a fővárosban határozzák meg a létszámot is.
A szocialista politikus közölte, korainak tartják a törvény 2012-es bevezetését, ezért azt kérik, hogy csak 2013-tól léptessék életbe, mert szerintük több ponton kellene még pontosítani a szakképzési törvényjavaslatot.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
