Malala Juszafzai: oktatással jobbá lehet tenni az egész világot

Minden gyermeknek iskolai oktatást sürgetett pénteken az ENSZ-ben a mindössze 16 éves pakisztáni Malala Juszafzai...

  • MTI
Facebook

Minden gyermeknek iskolai oktatást sürgetett pénteken az ENSZ-ben a mindössze 16 éves pakisztáni Malala Juszafzai gyermekjogi aktivista, akit tavaly októberben a tálibok egy merénylet során életveszélyesen megsebesítettek.

Malala - akit hosszú időn keresztül Nagy-Britanniában kezeltek és több műtéten esett át - az ellene elkövetett merénylet óta első ízben szólalt fel a nyilvánosság előtt. A világszervezetben több mint 100 ország ifjúsági vezetői előtt éppen 16. születésnapján beszélt.

Hangsúlyozta, hogy a világ összes országában minden gyermeket megillet az oktatáshoz való jog, és világméretű összefogásra szólított fel az írástudatlanság, a szegénység és a terrorizmus leküzdésére. "Egy gyermek, egy tanár, egy könyv és egy toll megváltoztathatja a világot" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az oktatás az egyetlen fegyver.  Kiemelte, hogy e célok eléréséhez az oktatás és az általa megszerezhető tudás a leghatékonyabb eszköz, amelynek segítségével az egész világot jobbá lehet tenni. Ennek érdekében világszerte biztosítani kellene az ingyenes, kötelező oktatást - jelentette ki.

Felszólalásában kitért arra is, hogy a tavaly ellene elkövetett merénylet nem térítette el céljaitól, sőt még jobban megerősítették szándékában. "Azt hitték, hogy golyókkal elhallgattathatnak, de tévedtek" - üzent a tálib terroristáknak a 16 éves aktivista.

Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára július 12-ét, a pakisztáni lány születésnapját hivatalosan is Malala-napnak nyilvánította.  Malalát tavaly októberben tálib szélsőségesek támadták meg, kétszer is rálőttek, a fején és a nyakán találták el. Azért akarták megölni, mert hazájában kiállt a lányok tanuláshoz való jogáért.

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) péntek reggel megjelent jelentéséből kiderült, világszerte körülbelül 57 millió gyerek nem részesül alapfokú oktatásban, 50 százalékuk pedig konfliktusövezetekben él.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.