Minden gyermeknek iskolai oktatást sürgetett pénteken az ENSZ-ben a mindössze 16 éves pakisztáni Malala Juszafzai...
Minden gyermeknek iskolai oktatást sürgetett pénteken az ENSZ-ben a mindössze 16 éves pakisztáni Malala Juszafzai gyermekjogi aktivista, akit tavaly októberben a tálibok egy merénylet során életveszélyesen megsebesítettek.
Malala - akit hosszú időn keresztül Nagy-Britanniában kezeltek és több műtéten esett át - az ellene elkövetett merénylet óta első ízben szólalt fel a nyilvánosság előtt. A világszervezetben több mint 100 ország ifjúsági vezetői előtt éppen 16. születésnapján beszélt.
Hangsúlyozta, hogy a világ összes országában minden gyermeket megillet az oktatáshoz való jog, és világméretű összefogásra szólított fel az írástudatlanság, a szegénység és a terrorizmus leküzdésére. "Egy gyermek, egy tanár, egy könyv és egy toll megváltoztathatja a világot" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az oktatás az egyetlen fegyver. Kiemelte, hogy e célok eléréséhez az oktatás és az általa megszerezhető tudás a leghatékonyabb eszköz, amelynek segítségével az egész világot jobbá lehet tenni. Ennek érdekében világszerte biztosítani kellene az ingyenes, kötelező oktatást - jelentette ki.
Felszólalásában kitért arra is, hogy a tavaly ellene elkövetett merénylet nem térítette el céljaitól, sőt még jobban megerősítették szándékában. "Azt hitték, hogy golyókkal elhallgattathatnak, de tévedtek" - üzent a tálib terroristáknak a 16 éves aktivista.
Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára július 12-ét, a pakisztáni lány születésnapját hivatalosan is Malala-napnak nyilvánította. Malalát tavaly októberben tálib szélsőségesek támadták meg, kétszer is rálőttek, a fején és a nyakán találták el. Azért akarták megölni, mert hazájában kiállt a lányok tanuláshoz való jogáért.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) péntek reggel megjelent jelentéséből kiderült, világszerte körülbelül 57 millió gyerek nem részesül alapfokú oktatásban, 50 százalékuk pedig konfliktusövezetekben él.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
