Az oktatási államtitkárság szerint alaptalan félelmeket kelt a tanítókban és a tanárokban a Pedagógusok Szakszervezete.
Az oktatási államtitkárság szerint alaptalan félelmeket kelt a tanítókban és a tanárokban a Pedagógusok Szakszervezete. Az államtitkárság az érdekvédelmi tömörülés csütörtöki nyilatkozatára reagáló közleményében kifejtette: a szakszervezetekkel folytatott egyeztetésen, valamint az e tárgyban tett nyilatkozataikban egyértelművé tették, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy 2013. szeptember elsején hatályba léphessen a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szereplő pedagógus-életpályamodell.
Az államtitkárság állásfoglalása abban a kérdésben is félreérthetetlen, hogy a pedagógusok új munkarendje csak a béremeléssel egyszerre vezethető be - szögezték le ismét.
Mint írták, a hivatkozott kormányhatározatban az áll, hogy a köznevelésről szóló törvényben szereplő pedagógusbér-emelés 2013. szeptember 1-jei bevezetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jövő évi makrogazdasági és költségvetési feltételek lehetővé teszik. Egyúttal felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy ha a fenti feltétel nem teljesül, gondoskodjon a köznevelési törvényben a pedagógus-életpályamodell 2014. január 1-jével történő hatálybalépésének megfelelő módosításáról.
"A Pedagógusok Szakszervezetének tisztában kell lennie azzal, hogy állításai valótlanok. A törvény magasabb rendű jogszabály, amelyet felülírni csak törvénymódosítással lehet" - zárul a közlemény.
A Pedagógusok Szakszervezete csütörtökön azt követelte, hogy a kormány ne vezesse be azokat az intézkedéseket, amelyek több tízezer álláshely megszüntetésével járhatnak.
A szakszervezet szerint egyre kisebb az esély érdemi megállapodásra az oktatási államtitkárral. Az érdekvédelmi szervezet közleményében kifejtette: a Magyar Közlöny 39. számában megjelent kormányhatározatból értesültek arról, hogy a kormány régen eldöntötte, a pedagógusok munkaterheit radikálisan megnövelő törvényi rendelkezéseket 2013. szeptember 1-jével hatályba lépteti akkor is, ha az új illetmény-előmeneteli rendszert nem vezetik be.
Mint írták, a pedagógusok munkaterheit meghatározó rendelkezéseket - 32 óra kötött munkaidő (22-26 óra tanítással lekötött idő, 6 óra egyéb teendőkre, így eseti helyettesítésre, tanulói felügyeletre igénybe vehető idő) - ugyanis a köznevelésről szóló törvény 62. szakasza tartalmazza, amelynek felfüggesztéséről a határozat nem intézkedik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
