Odavágott Hoffmann Rózsának Pokorni: "a sokszínűség nem pejoratív"

A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is...

  • MTI

A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is szükség lesz, ha esetleg a távoli jövőben nem papíralapúak lesznek a tankönyvek - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten.

MTI

Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének rendezvényén az oktatáspolitikus kiemelte: a tankönyvkiadás kérdését az új nemzeti köznevelési törvény tervezete nem említi, ahogy a nemzeti alaptanterv részleteit sem. A tankönyvpolitikát kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek szintjén szabályozzák majd - tette hozzá.

Mint fogalmazott, "a sokszínűség nem pejoratív dolog, attól, hogy valamiből kevés van, nem biztos, hogy jobb is". A piac sokszínűsége jobban garantálja a minőséget, mint a bürokratikus struktúrák, amelyek a pártállami rendszerben működtek - tette hozzá. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány lecsökkentené a tankönyvek számát - a kiadók szerint ezzel megsemmisítik a piacot.

Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a tankönyvpiacon a pedagógusok vásárolnak: a szülők vagy - a gyermekek számára ingyenes tankönyv esetén - az állam pénzét költik el. A pénz gazdája, a kormányzat kontrollálni akarja a folyamatokat, ezért alakította ki a tankönyvek olyan akkreditációs rendszerét, amely Európában az egyik legszigorúbb. Az más kérdés, hogy ennek a gyakorlatban mennyire tudnak érvényt szerezni - jegyezte meg.

MTI

Elmondta, a tantervek "nagyon kis mértékben befolyásolják" az oktatás napi gyakorlatát; az oktatás-nevelés tartalmát a pedagógiai munka mérése, a vizsgarendszer és a tankönyvek tudják megváltoztatni. Beszélt arról, hogy a nemzeti alaptantervben - amelyet tízévente indokolt áttekinteni - új ismeretelemeknek és tartalmaknak kell megjelenniük, majd hozzáfűzte: nem tapasztalta, hogy felülvizsgálata "széles, körültekintő alapon" történne.

Véleménye szerint az érettségi és vizsgarendszerek, valamint a kompetenciamérések szabályozásával érdemes összevetni a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát. Kitért arra, hogy "ez lehetőség lesz-e vagy adminisztratív gesztus", azt ma nem lehet megítélni, "de az előbbinek drukkolunk". A nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban és a nevelésben a sokszínűségnek, mert hasonló életkorban másfél-két év lehet a különbség mentálisan a gyermekek között.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.