Nem véletlenül sírnak a ballagók, életük egy olyan szakasza zárul le, ami a legélénkebb emlékeket adja majd az élet során. A kutatók már azt is tudni vélik, hogy miért a 14-18 éves kor történései égnek bele leginkább az agyba.
Nagyon érdekes cikket írt a Coversationnek Frank T. McAndrew, a Knox College pszichológiaprofesszora arról, hogy miért él jobban az emberek emlékezetében a középiskolás korszak, mint az életük bármely más szakasza.
Merthogy úgy tűnik, élénkebbek azok az emlékek, amiket tizenéves korban élünk át, és ez általános jelenség.
McAndrew több okot is talál ennek magyarázatára. Az egyik, hogy lassan fejlődő agyunk még nem szokott hozzá ahhoz a létformához, amire a középiskola kényszerít minket. A történelemben sokáig együtt élt a család, vagy a nagycsalád, ahol különböző korú emberek élték életüket egy helyen, erre 14-18 évesen összezárnak minket egy csomó korunkbelivel, ezzel pedig nem birkózik meg az agy egykönnyen.
Az is szerepet játszhat az élénkebb középiskolás emlékekben, hogy tinédzser korban az embert sokkal több erős érzelem hatja át: élvezet, megbánás, megaláztatás. Az erős érzelmek később erősebb emlékként maradnak meg.
De persze az is köztudott a tudomány számára – írja McAndrew -, hogy a legtöbb emlékünk később a 10 és 30 éves korunk közti időszakról marad meg. Ezért az agy fejlődése okolható. Ezt eredményezheti az is, hogy évszázadokkal ezelőtt a közösségben fiatalon kellett bizonyítani, ugyanis ha a például a törzs leírt valakit 18 évesen, az később már nem törhetett ki a skatulyából. Ez pedig olyan összpontosítást igényelt, hogy jobban beleégett az agyba.
McAndrew szerint még fontos megjegyezni, hogy a középiskola az utolsó olyan korszak az ember életében, amikor még mindenféle társadalmi helyzetű emberrel tölti napjait, mivel csak annyi köti össze osztálytársaival, hogy egy környéken laknak és egyidősek (mondjuk a környék már eleve szelektál sok helyen). Így pedig egészen más típusú emberekhez mérik magukat a tinik, ami szintén jobban megmarad az agyban.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
