Nem véletlenül sírnak a ballagók, életük egy olyan szakasza zárul le, ami a legélénkebb emlékeket adja majd az élet során. A kutatók már azt is tudni vélik, hogy miért a 14-18 éves kor történései égnek bele leginkább az agyba.
Nagyon érdekes cikket írt a Coversationnek Frank T. McAndrew, a Knox College pszichológiaprofesszora arról, hogy miért él jobban az emberek emlékezetében a középiskolás korszak, mint az életük bármely más szakasza.
Merthogy úgy tűnik, élénkebbek azok az emlékek, amiket tizenéves korban élünk át, és ez általános jelenség.
McAndrew több okot is talál ennek magyarázatára. Az egyik, hogy lassan fejlődő agyunk még nem szokott hozzá ahhoz a létformához, amire a középiskola kényszerít minket. A történelemben sokáig együtt élt a család, vagy a nagycsalád, ahol különböző korú emberek élték életüket egy helyen, erre 14-18 évesen összezárnak minket egy csomó korunkbelivel, ezzel pedig nem birkózik meg az agy egykönnyen.
Az is szerepet játszhat az élénkebb középiskolás emlékekben, hogy tinédzser korban az embert sokkal több erős érzelem hatja át: élvezet, megbánás, megaláztatás. Az erős érzelmek később erősebb emlékként maradnak meg.
De persze az is köztudott a tudomány számára – írja McAndrew -, hogy a legtöbb emlékünk később a 10 és 30 éves korunk közti időszakról marad meg. Ezért az agy fejlődése okolható. Ezt eredményezheti az is, hogy évszázadokkal ezelőtt a közösségben fiatalon kellett bizonyítani, ugyanis ha a például a törzs leírt valakit 18 évesen, az később már nem törhetett ki a skatulyából. Ez pedig olyan összpontosítást igényelt, hogy jobban beleégett az agyba.
McAndrew szerint még fontos megjegyezni, hogy a középiskola az utolsó olyan korszak az ember életében, amikor még mindenféle társadalmi helyzetű emberrel tölti napjait, mivel csak annyi köti össze osztálytársaival, hogy egy környéken laknak és egyidősek (mondjuk a környék már eleve szelektál sok helyen). Így pedig egészen más típusú emberekhez mérik magukat a tinik, ami szintén jobban megmarad az agyban.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
