Nem véletlenül sírnak a ballagók, életük egy olyan szakasza zárul le, ami a legélénkebb emlékeket adja majd az élet során. A kutatók már azt is tudni vélik, hogy miért a 14-18 éves kor történései égnek bele leginkább az agyba.
Nagyon érdekes cikket írt a Coversationnek Frank T. McAndrew, a Knox College pszichológiaprofesszora arról, hogy miért él jobban az emberek emlékezetében a középiskolás korszak, mint az életük bármely más szakasza.
Merthogy úgy tűnik, élénkebbek azok az emlékek, amiket tizenéves korban élünk át, és ez általános jelenség.
McAndrew több okot is talál ennek magyarázatára. Az egyik, hogy lassan fejlődő agyunk még nem szokott hozzá ahhoz a létformához, amire a középiskola kényszerít minket. A történelemben sokáig együtt élt a család, vagy a nagycsalád, ahol különböző korú emberek élték életüket egy helyen, erre 14-18 évesen összezárnak minket egy csomó korunkbelivel, ezzel pedig nem birkózik meg az agy egykönnyen.
| Kapcsolódó cikkek |
Kínos elírás az érettségi okleveleken |
Az is szerepet játszhat az élénkebb középiskolás emlékekben, hogy tinédzser korban az embert sokkal több erős érzelem hatja át: élvezet, megbánás, megaláztatás. Az erős érzelmek később erősebb emlékként maradnak meg.
De persze az is köztudott a tudomány számára – írja McAndrew -, hogy a legtöbb emlékünk később a 10 és 30 éves korunk közti időszakról marad meg. Ezért az agy fejlődése okolható. Ezt eredményezheti az is, hogy évszázadokkal ezelőtt a közösségben fiatalon kellett bizonyítani, ugyanis ha a például a törzs leírt valakit 18 évesen, az később már nem törhetett ki a skatulyából. Ez pedig olyan összpontosítást igényelt, hogy jobban beleégett az agyba.
McAndrew szerint még fontos megjegyezni, hogy a középiskola az utolsó olyan korszak az ember életében, amikor még mindenféle társadalmi helyzetű emberrel tölti napjait, mivel csak annyi köti össze osztálytársaival, hogy egy környéken laknak és egyidősek (mondjuk a környék már eleve szelektál sok helyen). Így pedig egészen más típusú emberekhez mérik magukat a tinik, ami szintén jobban megmarad az agyban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
