Nyomozókat küld a "veszélyeztetett" iskolákba Pintér

A kiemelten veszélyeztetett iskolákban elkezdi működését az iskolarendőrség - jelentette be a belügyminiszter...

  • MTI
Stiller Ákos

A kiemelten veszélyeztetett iskolákban elkezdi működését az iskolarendőrség - jelentette be a belügyminiszter pénteken, Budapesten. A most alakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Pintér Sándor elmondta, a nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelő munkában.

A belügyminiszter azt mondta, új szintre kell emelni a közbiztonságot, a bűnmegelőzéssel kapcsolatban a sok elméleti munka felhasználásával a gyakorlatra kell helyezni a hangsúlyt. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság munkája jó példa arra, hogy megfelelő stratégiával lehet eredményeket elérni - tette hozzá.

Közlése szerint a bűnmegelőzés terén elvárt eredményekhez azonban kevés a rendőrség, a polgárőrség, a Belügyminisztérium, ehhez a társminisztériumok, a civil szerveztek együttműködésére van szükség, de az iskolák és a családok közreműködése is elengedhetetlen.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnak innovatívnak és professzionálisan magas színvonalúnak kell lennie, és a testület által kidolgozott stratégiák révén remélhetőleg minél több embert lehet majd visszatartani bűncselekmény elkövetésétől.

Úgy fogalmazott, a bűnmegelőzés hosszú ideig elhanyagolt, formálisan kezelt területe volt a közéletnek, az ezredforduló után azonban sokkal több veszéllyel és kihívással kell szembenézniük az embereknek. A bűnmegelőzés a legolcsóbb bűnüldözés, hiszen ha sikerül valakit visszatartani a bűncselekmény elkövetésétől, már nem jelent kiadást az igazságszolgáltatásnak és a büntetés-végrehajtásnak - mondta a miniszter.

Hatala József, a tanács elnöke kifejtette, új megoldásokban gondolkodnak, továbbá ki kell választani azokat a célcsoportokat, amelyeknél a megelőzési munkával minimalizálni lehet az elkövetővé és a sértetté válást, és el kell érni, hogy az évek során a bűncselekmények száma jelentős mértékben csökkenjen Magyarországon.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.