Nyolc tanár kapta meg a 2011-es Rátz Tanár Úr Életműdíjat

Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató...

  • MTI

Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokat, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában.

Az elismerést Laczkó László budapesti és Csordás Mihály kecskeméti matematikatanár, Krassói Kornélia budapesti és Kotek László pécsi fizikatanár, Bohdaneczky Lászlóné debreceni és Pfeiffer Ádám budapesti kémiatanár, valamint Müllner Erzsébet budapesti és Baranyai József szombathelyi biológiatanár vehette át.

A díjat 2001-ben három magyarországi nagyvállalat alapította; az Ericsson, a Richter Gedeon és a Graphisoft a kiemelkedő oktató- és tehetséggondozó tevékenységet folytató tanárok szakmai elismerésére képen. A díjakat az alapító cégek vezetői, Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója nyújtották át.

A kitüntetésre felterjesztetteket a díj gondozására létrehozott alapítvány (Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért) kuratóriuma bírálja el és választja ki közülük a nyolc nyertest. A zsűri elnöke Kroó Norbert akadémikus, tagjai Damjanovich Sándor, Görög Sándor és Lajos Józsefné Balázs Erzsébet.

Azok az oktatók terjeszthetők fel a díjra, akik a közoktatás 5-12. évfolyamain legalább 10 éve tanítanak biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát, tanítványaik kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken, valamint szakmai tudásuk, felkészültségük és oktatói tevékenységük mellett nevelőként is kimagasló teljesítményt nyújtanak, példamutató oktatói mintát képviselnek.

A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez sok világhírű tudós - Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus - műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.