Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató...
Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokat, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában.
Az elismerést Laczkó László budapesti és Csordás Mihály kecskeméti matematikatanár, Krassói Kornélia budapesti és Kotek László pécsi fizikatanár, Bohdaneczky Lászlóné debreceni és Pfeiffer Ádám budapesti kémiatanár, valamint Müllner Erzsébet budapesti és Baranyai József szombathelyi biológiatanár vehette át.
A díjat 2001-ben három magyarországi nagyvállalat alapította; az Ericsson, a Richter Gedeon és a Graphisoft a kiemelkedő oktató- és tehetséggondozó tevékenységet folytató tanárok szakmai elismerésére képen. A díjakat az alapító cégek vezetői, Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója nyújtották át.
A kitüntetésre felterjesztetteket a díj gondozására létrehozott alapítvány (Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért) kuratóriuma bírálja el és választja ki közülük a nyolc nyertest. A zsűri elnöke Kroó Norbert akadémikus, tagjai Damjanovich Sándor, Görög Sándor és Lajos Józsefné Balázs Erzsébet.
Azok az oktatók terjeszthetők fel a díjra, akik a közoktatás 5-12. évfolyamain legalább 10 éve tanítanak biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát, tanítványaik kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken, valamint szakmai tudásuk, felkészültségük és oktatói tevékenységük mellett nevelőként is kimagasló teljesítményt nyújtanak, példamutató oktatói mintát képviselnek.
A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez sok világhírű tudós - Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus - műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
