Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató...
Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokat, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában.
Az elismerést Laczkó László budapesti és Csordás Mihály kecskeméti matematikatanár, Krassói Kornélia budapesti és Kotek László pécsi fizikatanár, Bohdaneczky Lászlóné debreceni és Pfeiffer Ádám budapesti kémiatanár, valamint Müllner Erzsébet budapesti és Baranyai József szombathelyi biológiatanár vehette át.
A díjat 2001-ben három magyarországi nagyvállalat alapította; az Ericsson, a Richter Gedeon és a Graphisoft a kiemelkedő oktató- és tehetséggondozó tevékenységet folytató tanárok szakmai elismerésére képen. A díjakat az alapító cégek vezetői, Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója nyújtották át.
A kitüntetésre felterjesztetteket a díj gondozására létrehozott alapítvány (Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért) kuratóriuma bírálja el és választja ki közülük a nyolc nyertest. A zsűri elnöke Kroó Norbert akadémikus, tagjai Damjanovich Sándor, Görög Sándor és Lajos Józsefné Balázs Erzsébet.
Azok az oktatók terjeszthetők fel a díjra, akik a közoktatás 5-12. évfolyamain legalább 10 éve tanítanak biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát, tanítványaik kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken, valamint szakmai tudásuk, felkészültségük és oktatói tevékenységük mellett nevelőként is kimagasló teljesítményt nyújtanak, példamutató oktatói mintát képviselnek.
A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez sok világhírű tudós - Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus - műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
