Nyolc tanár kapta meg a 2011-es Rátz Tanár Úr Életműdíjat

Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató...

  • MTI

Tizenegyedik alkalommal jutalmazták Rátz Tanár Úr Életműdíjjal azokat a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokat, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában.

Az elismerést Laczkó László budapesti és Csordás Mihály kecskeméti matematikatanár, Krassói Kornélia budapesti és Kotek László pécsi fizikatanár, Bohdaneczky Lászlóné debreceni és Pfeiffer Ádám budapesti kémiatanár, valamint Müllner Erzsébet budapesti és Baranyai József szombathelyi biológiatanár vehette át.

A díjat 2001-ben három magyarországi nagyvállalat alapította; az Ericsson, a Richter Gedeon és a Graphisoft a kiemelkedő oktató- és tehetséggondozó tevékenységet folytató tanárok szakmai elismerésére képen. A díjakat az alapító cégek vezetői, Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója nyújtották át.

A kitüntetésre felterjesztetteket a díj gondozására létrehozott alapítvány (Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért) kuratóriuma bírálja el és választja ki közülük a nyolc nyertest. A zsűri elnöke Kroó Norbert akadémikus, tagjai Damjanovich Sándor, Görög Sándor és Lajos Józsefné Balázs Erzsébet.

Azok az oktatók terjeszthetők fel a díjra, akik a közoktatás 5-12. évfolyamain legalább 10 éve tanítanak biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát, tanítványaik kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken, valamint szakmai tudásuk, felkészültségük és oktatói tevékenységük mellett nevelőként is kimagasló teljesítményt nyújtanak, példamutató oktatói mintát képviselnek.

A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez sok világhírű tudós - Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus - műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.