Nyílt levelet küldött a miniszternek a Pedagógusok Szakszervezete

Nyílt levélben fordult a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az emberi erőforrások miniszteréhez a pedagógusok minősítési eljárása miatt. Galló Istvánné többek között azt teszi szóvá, hogy a sztrájkbizottsággal kötött megállapodás ellenére a feltételek kialakításába a szakszervezeteket nem vonták be, és kéri a bizottság haladéktalan összehívását.

  • MTI
Stiller Ákos

A szakszervezet honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint a pedagógus sztrájkbizottsággal kötött megállapodás talán egyik leglényegesebb pontja az, amelyik a szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolásával foglalkozik. A megállapodás rögzíti, hogy az érintett pedagógusok besorolása "... bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott, objektív szakmai feltételek figyelembe vételével" a Pedagógus II. fokozatba történik.

A mára kialakult helyzet szerint az érintetteknek egy közel százoldalas, hetven indikátort tartalmazó portfóliót kell feltölteniük ahhoz, hogy átkerülhessenek a Pedagógus II. fokozatba - írta a sztrájkbizottság nevében az elnök, aki a miniszternek jelezte azt is, hogy a köznevelési államtitkárság által előkészített és kormányrendeletben megjelent feltételek egyre nagyobb felháborodást váltottak, váltanak ki.

Mint írta: egyre többen tagadják meg a portfólió feltöltését, ezzel fejezve ki tiltakozásukat e minősítési rendszer súlyos szakmai hibái miatt. Kitértek arra is: a megállapodás másik, hasonlóan fontos pontja volt a monitoring rendszer helyi és vezetői szintű működtetése. A Klik szervezeti és működési szabályzata megadta a jogi kereteket e feladat teljesüléséhez, mivel előírja, hogy a tankerületeknek az illetékes szakszervezeti tisztségviselőkkel, míg az állami intézményfenntartó központ elnökének a Pedagógusok Szakszervezete elnökével kell rendszeres kapcsolatot és konzultációt tartania. Az elmúlt időszak eseményei azonban azt igazolják, ezek az egyeztetések nagyon esetlegesek, nem egyszer elmaradnak - közölte Galló Istvánné, aki szerint nincs megnyugtató megoldás a pedagógusok intézményben történő benntartózkodásának kérdéskörében sem. 

"Elfogadhatatlan, hogy nem engedik el az intézményből a pedagógusokat akkor sem, ha nincs valóságos indoka a benntartózkodásuknak. Ugyanakkor, ha harminckét óránál többet kell a munkahelyen tölteni, azt nem engedik feltüntetni a munkaidő nyilvántartásban, hogy ne kelljen kifizetni a túlmunkát." - fejtette ki problémáikat az érdekvédő. 

Galló Istvánné úgy látja: rugalmasabb hozzáállással oldani lehetne azt a feszültséget, amely abból ered, hogy a pedagógusnak egyetlen mérhető munkaideje van, a tanítási (foglalkozási) óra. Minden más tevékenység pontosan nem tervezhető meg, és nem is mérhető.

A szakszervezeti vezető azt kérte a minisztertől, hogy hívja össze haladéktalanul a pedagógus sztrájkbizottságot. Megjegyezte: Sipos Imre helyettes államtitkárral történt megbeszélésünket a miniszterrel való személyes találkozó előkészítésének tekintik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.